Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc természetföldrajzi jellemzői

A lillafüredi Forrás-mésztufabarlang „S hogy semmi se hiányozzék, a természet barlangot is helyezett a völgybe, még pedig csepegő barlangot. Az igaz, hogy Aggtelekhez képest semmi, de minthogy ebbe nem fáklyákkal, hanem gyertyákkal járnak, az aggtelekinél sokkal tisztább, fényesebb, ez pótolja a nagyszerűségét." E szavakkal jellemezte az Anna-barlangot Petőfi Sándor, 1847. július 8-i levelében. E leírás, illetve látogatás miatt a barlang harmadik neve Petőfi-barlang. A mésztufabarlang A tufáról tudjuk, hogy olyan kőzet, ami vulkánkitörés alkalmával a felszínre kerülő vulkánikus por lerakódásával és tömörödésével jön létre. A mészkő pedig tipikus üledékes kőzet. Akkor mi is ez a mésztufa! A mészkőhegységek vízfolyásai sok oldott meszet tartalmaznak. A patakmederben élő növényzet a fotoszintézishez széndioxidot vesz fel környezetéből, azaz a vízből. Az oldott mész a széndioxid elvonása miatt kicsapódik. Mivel a széndioxid koncentráció a növények körül a legkisebb, a mész a növényre válik ki. A növény pusztulása után a helyén üreg marad, ezért az így képződött édesvízi mészkő, a mésztufa likacsos szerkezetű és nagyon könnyű lesz, megjelenésében a tufákhoz válik hasonlóvá. A Szalajka-völgyet a mésztufából épült Fátyol vízesés tette híressé. A mésztufában képződött Csepegőkő-barlangot (ez volt az első neve) 1833-ban fedezték föl. Az önálló kis termeket 1927-ben alakították egységes rendszerré. A barlangban található 1. számú forrás napi 1,5 millió liter vizet szolgáltat. A 2. számú forrás 200 méterrel beljebb van, és körülbelül ugyanennyi vizet ad. A barlangban megcsodálhatjuk az Északi-fény nevű korallszerű mésztufaképződményt, a Szív nevű szív alakú cseppkövet és egy Szomorúfűz ágait. A miskolctapolcai tavasbarlang Ez a tavasbarlang az ország leglátogatottabb földalatti járata.. Nevét a hegy lábánál fakadó Tapolca hévforrás adta, minek vizét a Hejő vezeti a Tiszába. A barlang keletkezése a melegforrások párolgásának következménye. A felszálló gőz oldotta, bomlasztotta a kőzetet, ami sziklákra szakadva nagy robajjal hullott alá. Érdekesség még az is, hogy a barlangi tó vízszintjét jelölő színlők azonos magasságban vannak a Hejő teraszaival. A miskolctapolcai tavasbarlang a mélyből fölszálló hévizek oldása révén kialakult teraszbarlang. A barlang felfedezésekor képződménymentes volt. A