Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc irodalom- és sajtótörténete

búcsúztatója. Dicséri az elhunytat többek között azért, mert segítette a vizsolyi biblia kiadását 1590-ben. Legismertebb németből fordított énekét ma is tartalmazza a reformátusok énekeskönyve, „Magasztallak én téged" címmel. Jocoserium (tréfálkozás) című versén alapul, Juhász Ferenc neves mai költőnk „A tékozló ország" című kompozíciójának egyik betétdala. Dévai Bíró Mátyás és Miskolci Csulyak István emléktáblája az Avasi templomban található. Miskolcon már 1560 körül működött, kezdetben a sárospataki anyaiskola részeként egy nagyobb skóla. Később ez önállósodott, bővült, és egyre jelentősebb szerepet játszott a város életében. Azért is volt ennek különös jelentősége, mert az itt tanító tanárok irodalmi munkásságából sarjadt ki a miskolci irodalom. (Ilyen volt Sárközi D. Bálint iskolarektor, Miskolczi István református lelkész.) Arról is olvashatók adatok, hogy „a buzgó Patrónusoknak szűk volta" miatt kevés a szellemi élet támogatója a városban, de mégis feltűntek olyan papok, polgárok, akik anyagi támogatást is nyújtottak. Az ő segítésükkel jutott el néhány tehetséges diák külföldi egyetemre (például ifj. Gelei Katona István, Ráczkevei István, Miskolci C. Gáspár). A 17. század a protestáns irodalom virágkorának számít. Valamiféle szellemi fejlődés városunkban is megindult, azonban itt sem a történelmi helyzet, sem a politikai légkör nem kedvezett az irodalomnak. Alig van olvasóközönség, világi költészetről nem beszélhetünk, a kor szigorú erkölcse inkább visszafogta a költői fantáziát. Miskolc irodalma a 18. században A 18. századi irodalom is a vallás jegyében indult, de már megjelent a világi költészet és a tudományos irodalom is. A lakosság műveltsége még mindig igen alacsony, a Biblián és templomi énekeken kívül nemigen volt irodalmi élményben részük. A vallásos életben és az irodalomban is lényeges változást jelent az. ellenreformáció megerősödése, a katolikusok számának növekedése. A folyamat azonban csak jelentős késéssel bontakozhatott ki. A két nagy központ, a református Sárospatak és a katolikus Eger között Miskolc nem tudott jelentékeny szerepet játszani. A katolikusok száma még 1727-ben is csak 20 fő volt Mindszenten. Ez a falu a mai Miskolc területén a Mindszenti templom és a Szinva között épült. Nagy változást jelentett a minoriták letelepedése városunkban 1729-ben. Meghatározó jelentőségű volt Kelemen Didóik tevékenysége. 1683-ban született Baksafalván, háromszéki erdélyi nemes család-