Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc szellemi élete és kultúrája

Görögök, ortodoxok A miskolci görög katolikusság története a 17. század végi, 18. század eleji betelepítésekkel van kapcsolatban. Ekkor épült Görömböly első temploma. 1900-ban megalakult a miskolci egyházközösség is, templomukat 1911-ben szentelték fel a Búza téren. A harangtorony csúcsára állított kettős keresztet a miskolci ortodoxoktól kapták ajándékba. Ikonosztázionját 1918ban készítették, berendezési tárgyai némileg átmenetet képeznek a hagyományos bizánci és a latin egyházművészet között. Ettől korábbi a görömbölyi templom, amely jelenlegi formájában 1860 körül készült. Egy 18. századi fatemplom helyén építették fel. Hajója kettős csehsüveg boltozattal fedett. Ikonosztázionja - az ortodoxéhoz hasonlóan - a 20. század elején készült. A görög katolikusoknál előbb emeltek templomot az ortodox görög kereskedők. Az építkezést 1785-ben kezdték el, s 1801-ben fejezték be. A templomot északról az ispotály, délről a volt görög iskola épülete, s a parókia határolja. (A felújított és átalakított egykori iskolaépületben a Magyar Orthodox Egyházművészeti Múzeum kiállítása látható.) Az ortodox templombelső legnagyszerűbb alkotása az ötszintes, tizenhét méter magas, nyolcvannégy képből összeállított ikonosztázion. A hajó északi falán a II. Katalin cárnő által ajándékozott Ahtirkai Istenanya-ikon látható. Zsinagóga A város jelenlegi zsidó imaháza 1863-ban épült, s őrzi eredeti formáját. A miskolci zsinagóga a magyar romantikus építészet kiemelkedő alkotása Európa egyik legnagyobb ilyen intézménye. Háromhajós tömegében kívülről bazilikális látványú. Az oromzat csúcsán megjelennek a Mózes-táblák, a főhajó tengelyében pedig (az oldalhajók magasságában) a nyolc ívből, majd nyolctagú csillagokat körülzáró pálcikákból álló kerékablak. A vasszerkezet díszítő tagozatai bizantinizáló román és romanizáló neogótikus elemeket, jegyeket hordoznak. A belső enteriőr hatását - a térélményen túl - fokozza a gazdag asztalosmunka. A köztemetők A templomokhoz hasonlóan védettséget élveznek a város múltat idéző temetői. Miskolc 34 temetője közül a legnagyobb a városi köztemető, a szintén történelmet idéző Szentpéteri kapuban. Minden felekezetnek van egy, esetleg több, ma már nem használt sírkertje. A Tetemváron külön temetőjük van a hősöknek, ahová az első és második világháború több mint tíz nemze-