Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc szellemi élete és kultúrája

Győző tanító, Saád András orvos áldozatvállalásával a múzeum meghatározó szerepet töltött be Miskolc tudományos-kulturális életében. A múzeum a gyűjtőmunka mellett jelentős adományokkal is, vásárlásokkal is gazdagodott, így az ipartestület céhes emlékeivel, báró Vay Béla híres numizmatikai kollekciójával, a Szemere család tárgyaival, Lévay József költő és Szendrei János művelődéstörténész, Miskolc monográfusa hagyatékával. A múzeumot 1950-ben államosították és 1953-ban vette fel a nagy természettudós, etnográfus, polihisztor Herman Ottó nevét. Komáromi József irányításával 1953-1958 között a gyűjteményt a modern muzeológia eszközeivel újra leltárba vették, ezzel megteremtve a törzsgyüjteményeket. Útjára indult a Herman Ottó Múzeum Évkönyve sorozat is, mely azóta is évi rendszerességgel megjelenik. 1973-tól döntő változás következett be, az intézmény az ország egyik legjelentősebb múzeumává vált, a megyei múzeumi szervezet pedig a szakmai-tudományos tevékenységét tekintve szintén az elsők közé küzdötte fel magát. A fejlődés leginkább a gyűjtemény gyarapító és tudományos feldolgozó tevékenységben mérhető. 1980-tól a Herman Ottó Múzeum új épületbe költözésével jelentősen módosult a kiállításrendezési koncepció, előtérbe kerültek az állandó kiállítások. A múzeumban folyó tudományos kutatómunka és annak eredményei alapján a Miskolci Egyetem vezetése fontos feladatot szánt a múzeumnak az egyetemi bölcsészképzés megszervezésében és a meginduló oktatásban. Jelenleg a régészet, a művelődéstörténet és az etnográfia területén találja meg a múzeum saját szerepkörét. Más tudományágakban az egyetemmel és a levéltárral közösen látják el feladatukat. A Herman Ottó Múzeum Borsod-Abaúj-Zemplén megye központi múzeuma. Szervezeti felépítése a hagyományon és a gyűjteményeken alapul, a régészeti, történeti, néprajzi, természettudományi (minerológiai), képzőművészeti, irodalomtörténeti gyűjteményeit szakmuzeológusok gondozzák. A több tízezer (régészetnél több százezer) tárgyon kívül, amelyek a gyűjtemények alapját képezik, adattárak is tartoznak az osztályokhoz. Külön leltári anyag a 45 ezres negatívtár, több század eleji üvegnegatívval. A konzerválást és restaurálást restaurátor szakemberek végzik. A régészeti gyűjtemény igazi kincsei a pattintott kőeszközök, a bronzkor tárgyai és az utóbbi évtizedekben örvendetesen gyarapodott honfoglalás kori leletanyag. A néprajzi tárgyak között megtalálhatók a régió textiljei, viseletei, fazekas termékei, pásztorfaragásai. A képzőművészeti gyűjtemény jelentős