Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc szellemi élete és kultúrája

hogy részletesen szóljunk a miskolci színjátszás történetéről. Erről bőséges anyagot találunk viszont az 1996-ban megnyílt Színészmúzeumban. Az állandó kiállítás első része az 1823-1843 között eltelt időszakot mutatja be, tisztelegve a magyar színjátszás miskolci kötődésű nagyságainak. A magyar színészet hőskorában Déryné és Benke József mellett az Egressyeknek is fontos szerep jutott. Egressy Gábor és Egressy Béni is megyénkben született. Mindketten Miskolcon jártak iskolába, Gábor 1818-tól 1826-ig. O később korának egyik legnagyobb színésze lett. Még diákként részt vett a miskolci színház megnyitásán, és a leégett színház helyett felépült teátrum megnyitása alkalmából előadott Vörösmarty-müben, a „Marót bánban" is szerepelt 1857-ben. Részt vett az 1848-as eseményekben, ő szavalta el a színházban a Nemzeti dalt. Öccse, Béni miskolci tanulmányai után Mezőcsáton tanított, majd hajlamait követve színész lett, később író, zeneszerző, szövegkönyvíró. O készítette le a Bánk bán, a Hunyadi László, a Báthori Mária szövegkönyvét, megalkotta a Szózat zenéjét, több Petőfi-verset is megzenésített. Kiváló komikus és karakterszínész volt a miskolci születésű Szerdahelyi Kálmán is (18291872). Visszatérve a Színészmúzeum kiállítására, annak második része már az ún. „kőszínház" időszakát mutatja be. A korszak gazdag fénykép- és színlapanyaggal, személyes dokumentumokkal idézi a századfordulót és a háború előtti éveket. A harmadik periódus a színházi igazgatók és rendezők emlékezetes és termékeny korszaka volt, színészdinasztiák képviselőivel. A kiállítás a legnagyobb teret az 1949 utáni színészet bemutatásának szenteli. A tárlat utolsó része a nagy rekonstrukciók, felújítások dokumentumait mutatja be, kiemelve a 20. század most lezárt és befejezett legnagyobb átalakítását. A forrásokból, a dokumentumokból megállapíthatjuk, hogy a színháznak voltak nagy korszakai például a Sebestyén testvérek időszaka és fantasztikus egyéniségei a Latabárokon, Laborfalvy Rózán, Somlay Artúron, Nagy Attilán át Latinovits Zoltánig mindig a miskolci közönség nagy megelégedésére. A nagy múlttal rendelkező színjátszás mindig a magyar nyelvűség kialakításában és ápolásában jutott óriási szerephez. Törekedett a sokszínűségre, és ma is igyekszik többféle társadalmi igényt kiszolgálni, így minden évadban bemutatnak klasszikus drámákat, habkönnyű vígjátékokat, súlyos tragédiákat és csilingelő könnyed operetteket, de operákat és musicaleket is.