Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc szellemi élete és kultúrája

1918—19-ben Sopronba települt át, ahonnan 1949-1952 között kohász, majd bányász tanszékei Miskolcra költöztek. Az egyetem megalakulása óta a hazai nehézipari képzés és kutatás fellegvárának számít. Évtizedeken keresztül látták el az országot komoly felkészültségű műszaki szakemberekkel. Az iparosodó régió igényeit szolgálta azzal, hogy a nehéziparhoz, kohászathoz kapcsolódó képzés és kutatás bázisává vált. Az évtizedek folyamán időről időre felvetődött az egyetem komplexszé tételének igénye, azzal a szándékkal, hogy ne csak a reáltudományok otthona legyen, hanem helyet adjon a humán tudományok művelőinek is. Az első lépés 1981-ben történt, amikor az Állam- és Jogtudományi Intézet megkezdte működését. 1983-ban az intézetet kari rangra emelték, és nem sokkal később, 1987-ben a közgazdászképzés is megindult, ami 1990-től önálló Gazdaságtudományi Kar keretében folyik. A bölcsészképzés 1992-ben kezdődött, és a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézete 1997-től kari rangra emelkedett. így a városban végképp otthonra leltek a bölcsészeti tudományok. Az egyetem legfiatalabb egységei a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet és a védőnőket képző Egészségtudományi Intézet. Az egyetem integrációja során a sárospataki tanárképző főiskola is az egyetem szervezeti egységébe került. így a jelenlegi egyetemről méltán elmondható, hogy az ország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézménye, mely a város egyik meghatározó szellemi bázisa. Az MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 1979-ben hozta létre Miskolci Területi Bizottságát, amelynek alakuló ülésére 1979. november 30-án került sor a Miskolci Egyetem tanácstermében, ahol elfogadták a szervezeti és működési szabályzatot. Az alapszabály szerint a területi bizottságok az MTA nagyobb, összefüggő földrajzi területek szerint szervezett egységei. A területi bizottság feladata, hogy az adott régióban élő akadémikusokat, doktorokat, kellő tudományos fokozattal nem rendelkező, de gyakorlati tudományos tevékenységet folytató szakembereket összefogja, felügyelje és koordinálja a régióban folyó tudományos kutatásokat. A Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) működési területe Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyékre terjed ki. A MAB tudományos tevékenységét 13 szak- és több mint 60 munkabizottság segítségével végzi. Az akadémiai bizottság Erzsébet téri székháza korábban a Herman Ottó Múzeumnak adott otthont. Átépítése után az épület méltó környezetet biztosít a benne folyó tudományos munkának.