Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc szellemi élete és kultúrája

- a munkaeröpiaci képzések keretében -a korszerű tananyagra épülő, fejlett technológiákat alkalmazó szakmák bevezetésének preferálása, különös tekintettel az informatika, a környezetvédelem és a minőségbiztosítás területén. Városunkban szakszolgálat a Nevelési Tanácsadó keretében, szakmai szolgáltatás a Városi Pedagógiai Intézet keretében működik. Evek óta gyarapszik városunkban az egyéb fenntartású nevelési-oktatási intézmények száma, amelyekkel az együttműködés kiválónak mondható, egymás rendezvényein részt vesznek, illetve kölcsönösen segítik egymás munkáját. Mindezzel színesebbé vált városunk oktatási rendszere. (Például egyházi fenntartású óvodák, általános és középiskolák.) Önkormányzati intézményeinkben a történelmi egyházakhoz tartozó felekezetek igény szerint, a törvényi előírásoknak megfelelően hitoktatást végeznek. Az Európai Unióhoz való csatlakozás a figyelem középpontjába helyezi a regionális gondolkodást. Térségünkben a közoktatási társulások és a közöttük kialakuló együttműködés a regionális együttgondolkodásnak, érdekérvényesítésnek az első lépése. A Miskolci Egyetem a vidék legnagyobb univerzitása, amelyen 7 karon és 3 intézetben jelenleg mintegy 14 ezer hallgató tanul. Az egyetem jelentős fejlesztésekre készül, amely ,,egyetemvárosi" jellegét tovább fogja erősíteni. Az egyetem Miskolc hosszú ideig nélkülözte ezt az intézményt. Kassa árnyékában nem tudott kellő, meghatározó szerepkörhöz jutni, pedig már a 19. század második felétől erőteljes próbálkozásokat tett ennek érdekében. Különös realitást kapott törekvése a törvényhatósági jog 1909-ben történt elnyerése után. A Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola Miskolcra telepítése nem valósult meg, de az eperjesi jogakadémia 1919-ben már Miskolcon működött. Ez azonban 1945-ben megszűnt. 1949. augusztus 19-én jött létre a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (Bányamérnöki, Kohómérnöki és Gépészmérnöki Karok) a Tapolca és Diósgyőr között elterülő Dudujka-völgy lápos és kietlen területén. Jogelődje 1735-ben, III. Károly rendeletét követően alakult Selmecbányán. A világ első műszaki felsőoktatási intézményeként létrehozott Bányatisztképző iskola, majd 1770-től Bányatiszti Akadémia - elsődleges célja a színesfémbányászat fejlesztése, az ahhoz szükséges erdőgazdálkodás korszerűsítésevolt. A selmeci akadémia 1808-ban erdészeti tanintézettel bővült, majd