Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Miskolc szellemi élete és kultúrája

A katolikus gimnázium megalakítása a minoriták betelepítéséhez kapcsolódik. Kelemen Didák rendtartományi főnök iskolaalapításhoz is kezdett és 1730-ban megkezdődött a tanítás. Közben 1735-ben a megalakult egyháztanács átvette a városi tanácstól a református egyház és az iskola vezetését és sikeresen újjáépítették az iskolát. Növelték a tanulók létszámát, 1749ben állandósították a rektori állást. A 19. század elejéig volt érvényben az az iskolarendszer, amely magában foglalta az elemi, a közép- és felsőiskolai osztályokat is, szám szerint kilencet. A minorita iskola épülete is megújult, 1777-től ez az épület szolgálta az oktatást 1910-ig. A minorita iskolában a jezsuita tanítási rendet követték. A diákok többnyire a város szegényebb rétegéből kerültek ki. Az iskola történetének jelentős állomása 1776, amikor katolikus tanulmányalapi gimnázium lett. A II. Ratio Educationis kibocsátása után nyílt meg az iskola hatodik osztálya. A református iskola 1829-ben líceummá fejlődött, a gimnázium hatosztályos lett. Ebben az évben azt is elhatározták, hogy az oktatás nyelve magyar legyen. A nagyobb lányok számára egy magasabb fokú leánynevelő intézet tervét még (1784-ben) gróf Vay Ábrahám vetette fel, amely végül Karács Teréz vezetése alatt 1846-ban nyílt meg. Az iskola pedagógiai elveiben pestalozziánus törekvések érvényesültek. Az elméleti tárgyakon kívül még varrást is tanultak. Az 1850-es Organisations Entwurf erőteljes németesítő törekvése visszavetette a fejlődést. Karács Teréz saját vagyonának felhasználása is kevésnek bizonyult a fenntartáshoz, így elhagyta a várost. A református gimnázium 1862-ben szerezte vissza a nyilvánosság jogát, bevezették a nyolcosztályos gimnáziumi tantervet, és 1863-tól megkezdték az érettségi vizsgáik tartását. A Miskolci Érseki Római Katolikus Leánynevelő Intézetet Samassa József egri érsek alapította. A hatosztályos népiskola vezetésre a Paulai Szent Vincéről elnevezett Szatmári Irgalmas Nővéreket telepítette Miskolcra. Ebből alakult ki 1907-ben a polgári leányiskola. Tóth Pál, a Református Felsőbb Leányiskola igazgatója igen sokat tett az intézmény kiépüléséért és biztos anyagi alapokra való helyezéséért. A református főgimnázium fenntartásához állami segítség vált szükségessé, ami együtt járt az állandó állami felügyelettel. Trefort Ágoston rendelete alapján a minorita gimnázium is állami irányítás alá került, ami gyors és mélyreható változásokat hozott. Párhuzamos osztályokat nyitottak, jól képzett tanárokat alkalmaztak, bevezették a rendszeres szülői értekezleteket és az új házirendet.