Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)
Nevezetes miskolciak
Szendrey János (1857-1927) Szendrey János a még Miskolctól független településen, Mindszent községben született 1927-ben bekövetkezett halála nagyon váratlan volt, hiszen a közismert történész ezt két héttel megelőzően Miskolcon járt. A város és a közművelődési egyesület vezetői arra kérték, hogy itt ünnepeljék közösen ötvenéves írói jubileumát. Számosan elkísérték a fővárosból, hiszen életének meghatározó idejét ott töltötte. Miskolcot 1878-ban hagyta el, de mindig büszke volt „miskolciságára". Mikszáth Kálmán (1885-1950), a nagy író fia volt ekkor a város főispánja. Szendreyt üdvözlő szavai, gondolatainak tartalma napjaink emberére is hatást gyakorol: ,,Semmi sem nemesít úgy, mint a történelem lelkében élni, - mondta - mert oda csak az léphet be, aki kívülhagyta az emberi indulatokat, a személyeskedést, kicsinyességet, az elpuhultságot, a féltékenységet és a gyűlöletet." A 70 éves, ősz hajú tudós életműve volt bizonysága annak, hogy ő nemcsak címként, adományként kapta a nemességet, hanem a történelem „mélységeibe látva és azt érezve" nemessé magasztosult. Szendrey János nagyon sokféle, s mennyiségében is hatalmas hagyatéka sokfelé került. A Reggeli Hírlap tudósítása szerint még 1924-ben a Hadtörténeti Múzeumnak ajándékozta közel félezer darabos réz- és acélmetszetből, kőrajzból és képből álló gyűjteményét. Ebbe a múzeumba került kéziratos anyagának egy része is, ami Magyarország várainak, középkori hadtörténetének általa végzett kutatási cédulaanyagát tartalmazza. Szendrey még életében lépéseket tett magángyűjteménye más részének Miskolcra kerülése, valamint az új kultúrpalota felépítése érdekében. 1924-ben értesítette a város polgármesterét, hogy a „forradalmak pusztításától megmentett sok kulturális becsű iratait, leveleit - könyvtárának egyrészét, saját összes munkáit és több régiséget és műtárgyat halála után, egyrészüket pedig már most elszállítsák a Borsod-Miskolczi Múzeumnak". Szendrey János hagyatékát a múzeum 1928 elején vette át. Különös volt, hogy - a monográfus, bár készült a halálra, ellentétben például Lévay Józseffel - írott végrendeletet nem hagyott maga után. Örökösei viszont elfogadták, életében többször megfogalmazott elhatározását, és „kevés kivétellel átadták relikviáit a múzeumnak." Szendrey Jánost Miskolc mono gráfus aként tiszteljük. 1886-1911 között öt kötetben megjelent feldolgozása mindmáig fontos forrása a várostörténeti kutatásoknak. Védett síremléke Budapesten, a Kerepesi úti temetőben található.