Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Nevezetes miskolciak

Szendrey János (1857-1927) Szendrey János a még Miskolctól független településen, Mindszent köz­ségben született 1927-ben bekövetkezett halála nagyon váratlan volt, hiszen a közismert történész ezt két héttel megelőzően Miskolcon járt. A város és a közművelődési egyesület vezetői arra kérték, hogy itt ünnepeljék közösen ötvenéves írói jubileumát. Számosan elkísérték a fővárosból, hiszen életének meghatározó idejét ott töltötte. Miskolcot 1878-ban hagyta el, de mindig büszke volt „miskolciságára". Mikszáth Kálmán (1885-1950), a nagy író fia volt ekkor a város főispánja. Szendreyt üdvözlő szavai, gondolatainak tar­talma napjaink emberére is hatást gyakorol: ,,Semmi sem nemesít úgy, mint a történelem lelkében élni, - mondta - mert oda csak az léphet be, aki kívül­hagyta az emberi indulatokat, a személyeskedést, kicsinyességet, az elpu­hultságot, a féltékenységet és a gyűlöletet." A 70 éves, ősz hajú tudós élet­műve volt bizonysága annak, hogy ő nemcsak címként, adományként kapta a nemességet, hanem a történelem „mélységeibe látva és azt érezve" nemessé magasztosult. Szendrey János nagyon sokféle, s mennyiségében is hatalmas hagyatéka sokfelé került. A Reggeli Hírlap tudósítása szerint még 1924-ben a Hadtör­téneti Múzeumnak ajándékozta közel félezer darabos réz- és acélmetszetből, kőrajzból és képből álló gyűjteményét. Ebbe a múzeumba került kéziratos anyagának egy része is, ami Magyarország várainak, középkori hadtörténe­tének általa végzett kutatási cédulaanyagát tartalmazza. Szendrey még életé­ben lépéseket tett magángyűjteménye más részének Miskolcra kerülése, va­lamint az új kultúrpalota felépítése érdekében. 1924-ben értesítette a város polgármesterét, hogy a „forradalmak pusztításától megmentett sok kulturális becsű iratait, leveleit - könyvtárának egyrészét, saját összes munkáit és több régiséget és műtárgyat halála után, egyrészüket pedig már most elszállítsák a Borsod-Miskolczi Múzeumnak". Szendrey János hagyatékát a múzeum 1928 elején vette át. Különös volt, hogy - a monográfus, bár készült a halálra, ellentétben például Lévay József­fel - írott végrendeletet nem hagyott maga után. Örökösei viszont elfogad­ták, életében többször megfogalmazott elhatározását, és „kevés kivétellel átadták relikviáit a múzeumnak." Szendrey Jánost Miskolc mono gráfus aként tiszteljük. 1886-1911 között öt kötetben megjelent feldolgozása mindmáig fontos forrása a várostörténeti kutatásoknak. Védett síremléke Budapesten, a Kerepesi úti temetőben található.

Next

/
Thumbnails
Contents