Miskolc. Segédkönyv a város megismeréséhez általános és középiskolák részére (Miskolc, 2002)

Nevezetes miskolciak

lait, így került 1867-ben Erdélybe gróf Bethlen Sándor családjához. Tanulmányait 1868-ban Budapesten folytatta, ahol a „bölcseleti fakultáson" kapott diplomát. 1871-ben került első munkahelyére, a szatmári református gimnáziumba. 1872-ben hívták Miskolcra igazgatónak, ahol 31 éven keresztül ennek a megbízatásnak eleget tett. Miskolcon a magyar nőnevelés egyik úttörője, Karács Teréz 1846-tól 1859-ig dolgozott. A leánynevelő intézet távozása után a Tiszáninneni Ref. Egyházkerület tulajdona lett, később ennek vezetésére hívták meg Tóth Pált. Az igazgatótanár neve összeforrott iskolája felvirágoztatásával, új alapítványok megszerzésével, a gyarapodással. 1897-ben - munkássága negyedszázados évfordulóján - már nemcsak ünnepelt igazgatóként, hanem újságíróként, tankönyvíróként, közéleti emberként és „ékesszólású" jeles szónokként is köszöntötték. Tóth Pál 1883-tól írásaival is támogatta a ,,Miskolcz" című helyi társadalomtudományi és ismeretterjesztő közlönyt, részt vállalt a Közművelődési és Múzeum-Egyesület munkájában is. 1901-től a választmány tagja lett, 1903-ban pedig beválasztották az irodalmi és zenei bizottságba. A hatékonyabb munka végzésében váratlan halála akadályozta meg. Irodalmi munkássága, publikációs tevékenysége nagyon sokoldalú volt. írt tankönyvet, népszerű imakönyvet, számos gyászbeszédet és megemlékezést jelentetett meg. Költeményei, szépirodalmi írásai és cikkei Sárospatakon, Miskolcon és Budapesten a napilapokban, vagy önálló kiadásként egyaránt megjelentek. A miskolci felsőbb leányiskolát, amely a mai Palóczy utcai kollégium helyén állott, s később gimnázium lett, róla nevezték el. Tóth Pál annyira megbecsült embere, polgára volt Miskolcnak, hogy szobrot is kívántak állítani emlékére. A terv az volt, hogy a Palóczy utca a szobrok és virágok utcája lett volna Deák Ferenc, Lévay József, Tóth Pál és Szemere Bertalan szobraival. Ebből a sorból csak az övé hiányzik. Soltész Nagy Kálmán (1844-1905) Miskolc város polgéirmestere, országgyűlési képviselő. Miskolc szülöttje volt, s az utókor a „legszebb korszak legakkurátusabb polgármester"'-ének nevezte. A legszebb korszak arra utal, hogy 1878-1901 között töltötte be a város első emberének hivatalát. Ez a korszak a város legnagyobb árvizét, az újjáépítés kezdetét, az első városrendezési tervet, a millennium kiegyensúlyozott, hatékony és maradandót alkotó városépítészetét jelentette. Tanulmá-