A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

Az ortodox templom ikonjai és liturgikus tárgyai (Kárpáti László)

Miskolc az ortodox templominál, Zombori Sándor rajza, 1862. mikrotopográfiai értékű grafikai munka a maga módján karakterizálja az épületeket, fölmutatja azok legfontosabb, elsősorban az arányokban megmutatkozó jellemzőit. E céhes levelek metszetes ábrázolásain a metsző szívesen időzött a szürke háztengerből kiemelkedő egyházi épületek látványán és azokról viszonylag pontos képi leírást adott. Az 1816-tól kibocsátott céhleveleken már fametszetes formában, de az eredeti vedutához a lehetőségek szerint „szószerint" ragaszkodó módon Szigethy Mihály tárja elénk a város panorámáját. Láthatjuk, hogy sem a mindszenti katolikus, sem a mai Kossuth utcai református templom nem ékeskedett tornyokkal, hanem a város centrumát két hangsúlyos vertikális elem határozta meg: a minoriták kettős, gazdag sziluettű, barokk együttese, illetve a görögök kissé hivalkodóan égbetörő és az előzőhöz hasonlóan dekoratív körvonalú templomtornya. A háttérben szinte szerényen húzódik meg az ősi Avasi templom és a mellé épült harangláb. 1 862-ben feltehetően a Rohbock Lajos-féle metszet nyomán informálja az olvasókat a Vasárnapi Újság metszete, amelynek sajátos perspektívájában a háttérben ezüstösen kanyarog a Sajó, a főutca házai és a város templomai szinte tavaszi verőfényben ragyognak. A fenti városképek nagyjából ugyanazt az állapotot rögzítik; amikor még teljes pompájában állott a városképet napjainkig is meghatározó épület. Egy XLX. századvégi, - a Tetemvár felöl készült régi fotográfián - a közelmúlt tragédiájának nyomait láthatjuk: a toronyról hiányzik a híres, büszke, magas copfsisak, helyén egyszerű sátortető áll. De ugyan-