A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

Az ortodox templom ikonjai és liturgikus tárgyai (Kárpáti László)

pének és az aktuális soros ünnep képét. A hajó és a pronaosz falai mentén ún. álló-padok (sztaszidionok) sorakoznak. Ezek felhajtható támlával rendelkező, összefüggő hátlapépítménnyel ellátott bútorok, mert miután az ortodox istentiszteleten általában nem illik ülni, így valójában a támaszkodást szolgálják. Templom a miskolci vedutákon Szerencsénkre városunk látképét és annak kies környezetét számos grafikai lap, majd midőn a technikai találmányok ezt lehetővé tették fotográfiák is őrzik és gazdagon informálnak azokról a táj- és építészeti elemekről, amelyek a település karakterét mindenkor jellemzik. A szelíd dombhaj latok közé ékelődő völgy és annak öblében a város ősi magja mindenkor úgy jelenik meg, mint egy földszintes, vagy szerény polgári igénnyel kialakított egyemeletes város képe. Ezt a viszonylag sivárnak tűnő látványt hangsúlyos vertikális elemek tagolják: a sokfelekezetű város egyházainak tornyai. Ezek a tűként égbe mutató jelek oldják fel a látvány monotonitását és az utazót gondolkodóba ejtik, mert nincs a mai Magyarországnak egyetlen olyan városa sem, ahol valamennyi történelmi egyháznak - beleértve az ortodoxot is - viszonylag szűken behatárolható helyen ennyi istentiszteleti helye épült. Az első ismert képes információnk a miskolci Ortodox templomról Prixner Gottfried Pozsonyban 1800-ban készült rézmetszetéről származik, amely egészen 1816-ig a város összes céhe által kibocsátott céhlevelének felső mezőjében látható. Ez a részletes, mondhatni Miskolc látképe céhes papíron, 1816