A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

hát közel hat és félszáz négyzetméter alapterületű templom külső megjelenése az eltelt évtizedekben csak a torony megjelenésében változott. A ma látható 65 méter magas, karcsúságával különleges látványt nyújtó építmény nem az eredeti állapotot tükrözi. A templom nyugati homlokzatának kialakításáról létezik egy rajz, s valószínű ezt kell a megvalósultnak, ugyanakkor a sorozatos természeti katasztrófáknak áldozatul esettnek tekintenünk. Erről Szendrei János várostörténeti monográfiájában a következőket olvashatjuk: „A görög templom pompája közmondásossá vált. Innen származik, oly esetekben, ha valaminek nagy becsét akarták kifejezni, a szálló ige, hogy »Inkabb a görög torony dőljön le«. Ezt különben addig mondogatták, míg az 1875-iki vihar csakugyan levetette a görögtorony tetejét."

50 A miskolci 1878. évi nagy árvizet, s annak pusztításait mutató ábrázolások között találunk olyat, amely a templom tornyát sátortetővel leborítva mutatja. Sajnálatos, hogy Miskolc első képeslapjai, amelyek a belvárost dokumentálják 1896 után születtek, így nincs olyan hiteles ábrázolásunk, amely ezt az állapotot, majd az 1887-es helyreállítás utáni közvetlen képét mutatnák. A torony elkészülte után, 1888-ban került fel a Szerbiából királyi ajándékként kapott hármasosztású toronykereszt. (Mindkét egyház szájhagyományában, máig élő vélekedésében ez napjainkig megőrződött úgy, hogy az első ferde ágat lefűrészelték, s a kereszt így ajándékként került a miskolci görög katolikusok 1911ben felszentelt Búza téri templomának tornyára.) Az ortodox egyház iratai között megőrződött egy „minta-melléklet"-tel ellátott szerződés, amely 1887-ben készült s a már felépített új templomtorony rézfedéséről és aranyozásáról szolgáltat fontos és pontos információkat. A munkálatokat - a szerződés előírásai szerint a budapesti Kaiser és Fried vállalkozó cégnek kellett elvégezni a torony beállványozását követő két hónapon belül. A szerződés mellékletét képező rézlemez mintáról a következőket rögzítették: „A mellékelt rézminták legerőteljesebbjéből a kereszt, a közép vastagságúból a sima fedés és a vékonyból a párkányzatok készítendők." Fontos megállapodás, hogy ki kell deríteni - az állványozás után - hogy a meglévő kereszt megfelelő-e, mert akkor azt kell felhasználni. (Ellenkező esetben - mint ahogyan ez történt - más megoldást kellett találni.) Fontosnak tartották rögzíteni azt is, hogy az aranyozás kizárólag valódi arannyal történhet. A rézfedő munkákat 3.796 frt-ban fogadták el, amely magába foglalta a 270 m alapfelületű torony vörösréz burkolá50 Szendrei J., 191 1. IV. k. 402. p.