A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

tettem Pappá Szent Athanálius Klastromában". Járt Moldvában, majd Törökországban nem akarván maradni elment Bécsbe, az ottani kompániához. 1778-ban itt káplán lett, s szolgált 1780-ig. „Ekkor Miskólczi parochusnak rendeltettem és küldettem" - írja.

41 Michalovits kinevezése után még Bendella is szolgált, ami abból tűnik ki, hogy közösen fordulnak a vármegyéhez útlevelet kérni. Egyikőjük indoka, hogy a metropolita magához rendelte, a másiké pedig, hogy Zimonyi (Sirmiensis?) = Szerémségi révhez kell utaznia a leányáért, akit akkorára csempésznek ki Törökországból.

4

" Az útlevélkérelem érdekesen világítja meg a közlekedési lehetőségeket, másrészt a kérelem indoka is - akkor - elfogadható volt. A miskolci közösség tagjai tehát nemcsak foglalkozásuk, a kereskedelem révén voltak mozgékonyak, hanem magánéletükben is. A török birodalomból magyar földre „embert csempészni" elfogadott, s „hivatalosan" is támogatott tevékenység, mondhatni: családegyesítés volt. A templomépítés fázisai, a templom berendezése A templomépítés fázisait a sok számla ellenére sem lehet nyomon követni. Minden bizonnyal készültek feljegyzések, jegyzőkönyvek, de olyan összegezés nem került elő, amiből pontosan rekonstruálni lehetne a munkálatok befejezésének idejét, egymásmellettiségét, összehangoltságát. Egy 1789-ben készült magyar szöveg, görög magyarázatokkal arról tanúskodik, hogy ekkorra elkészültek a falak, sőt fedem is került a templomra. Ajtók-ablakok a helyükön lehettek, s a fontos külső-belső munkálatokkal is végezhettek. Az imaszöveget tartalmazó iratok felzetén ez áll: „Ezt a magyar beszédet 1789 Pünkösd napján mondták, amikoris a szent keresztet az oltárra elhelyezték". A templom felszentelése történt ekkor, s úgy tűnik a magyar nyelvhasználatból, a stílusból ítélve, hogy Meletius Mihalovits kéziratáról van szó. Ekcs magyar nyelven - hiszen ő már magyar környezetben született, s tanult nyelve volt a görög és a vlach - éltette II. József császárt és királyt, az azóta elhunyt, de a templomépítés engedélyeztetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett Putnik Mózest, majd a metropolitát, a jelenlévő főispánt és a nemes vármegye tisztviselőit, ezt követően pedig az adakozó, pénzt és fáradságot nem kímélő közösséget. Egy gondolatsor a kezdeteket idézi, de utal a még előttük álló feladatokra. „Nem elég volt Nektek, hogy ezen Isten ditsőségére el választott Ház41 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. XI. 1.91. 42 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. XI. 1. 93.