A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

1 ! *ÍW / * dfafejAjQU*. MW fj»*/ci f» ******** p;jUéà^^^A^J.\^r

r

^a J&inJÁ Sifflet Jr

t n*rU** AJ-t ut^t^WjOltiy 4i*hl ^*rm*\ <Oi^j Cy/**yt T ÍP in '/IJJTÍMA^'J, yJ.'/71$l JLïfô /ii^/lt^ tri ta mm t i/3 j&uly (jfr^lj Cri»»* Mihalovics Meletius önéletrajzának részlete, 1781. val Magyarországra, közelebbről Vácra, a püspöki városba költözött. Atyja és testvérei már korábban ide települtek a szülőföldről. Mivel görögül és oláhul is egyaránt jól beszélt, ami ritka a karlócai egyházmegyében a metropolita Miskolcra rendelte. Itt ugyanis szükség volt a mindkét nyelvet jól beszélő pópára. Evreta lelkészt a miskolci közösség jóhiszeműen fogadta, tudni vélték hogy vér szerinti rokonai számos helyen élnek és feltalálhatók az országban, így Egerben és Pesten is (Vácon kívül). „A metropolita előtt tiszta lelkiismeretére kötelezte magát, hogy őfelsége alattvalója lesz és ezért nem idézték eskütételre 1774-ben, most azonban felajánlja azt." (A vizsgálat arra irányult, hogy valóban özvegy-e a pópa, s ezt többen olyan, már Miskolcon élő görögök is vallották, akik Bendella feleségének temetésén részt vettek.)

40 Meletius Mihalovits 1781-ben vetette papírra magyar nyelvű önéletrajzát. A dokumentum lényegét az adja, hogy Magyarországról el kell mennie, ámde már hetven év felé jár kora, állapota pedig beteges, a decemberi sáros időben nem képes hosszú utat megtenni (valószínű Karlócára). Azt állítja, hogy ő már Magyarországon, Belényes nevű településen született. De „Török Országban Görög Nyelvnek tanulása kedvéért be mentem, jártam Athosz nevű hegyen lévő oskolában és ottan tanultam és Baráti élethez szokván 1770-ben fel szentelB.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. XI. 1. 91.