A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

A görögök számításai szerint a templom, a plébánia és az iskola felépítésének költsége egy közös telken kb. 13.500 frt-ba került volna. Ebből leszámították az ő fuvarköltségüket, s így az építkezés mindössze 9.900 frt-ból megvalósíthatónak látszott. (A számítások képtelenségét jól mutatja a korábban ismertetett, Vay Ábrahámmal kötött szerződés, ahol egy kereskedőház megépítésének biztosítékaként 1.500 frt-ot fizetnek a telektulajdonosnak.) A megyei kiküldöttek számbavették a templomépítésre tett régi és újabb felajánlások listáját, s a tőkepénzek összegét. A régi felajánlások igaznak bizonyultak, mindössze két személy esetében tapasztaltak problémákat. (Minden felajánlónak, vagy kompánia tagnak be kellett mutatni az ún. „chartabiancákat", amelyből kiderült, hogy a felajánlás valós-e, avagy sem.) Megállapították, hogy a korábbtól gyűjtött pénzek összege 14.498 frt 50 " krajcár, az új adományoké pedig 8.785 frt és 58 krajcár. A kettő kamataival együtt 23.506 frt 38 krajcár összeget jelentett, tehát ennyi pénz szolgált a megkezdendő (hármas) építkezés fedezetéül. Elsődlegesnek a templom felépítését tartották a 8.500 frt-ért megvásárolt Kádas (ma Batthyány L.) utcai telken. A templomot a telek közepén, az utcai bejárattól 25 öl távolságra kívánták építeni, így a bejárat nem az utcáról, hanem a plébánia-épület udvaráról volt megoldható. (Ez része volt az uralkodó rendeletének, s a Helytartótanács megparancsolta a vármegyének ennek betartását. Ellenőrizni kellett, hogy a templom (:imaház, kápolna:) valóban a rendeletben meghatározottak szerint, azaz torony, harangok és közös bejárat (:sine publico introitui:) nélkül épül-e, továbbá az iskoláról és a plébániáról pontos építési tervrajzot és költségvetést kellett készíttetni. Ezen túl a bizottságnak meg kellett győződnie arról is, hogy az épületek számára megfelelő-e a telek, s olyan szempontból is megfelelő kellett hogy legyen, miszerint adózónak és nem quantuálisnak kellett lennie.)

24 A telekárat és a templomépítés költségeit levonva a felajánlott öszszegekből arra a megállapodásra jutottak, s ezt a kompánia tagjai írásban dokumentálták, hogy a különbözetet iskolaalapítványra, s az árvák nevelésére kívánják fordítani. (Ekkortól datálódik a templom, az iskola és az ispotály alapítványa, amelynek egymásba átcsoportosított, odavissza vándorló pénzei átláthatatlanná tették az egyházközség pénzügyeit, s évtizedeken keresztül bonyadalom bonyadalmat szült.) B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/f. XXV. 1. 40.