A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

a görög nem egyesült hitű lakosság igényeinek megfelelően és közösségük összeadott pénzén. Miskolcon a templomépítés kezdete 1782-re datálható, ugyanis a közösség ekkor vásárolt egy olyan telket, amelyet a kassai adminisztráció jelentése szerint a Helytartótanács jogszerűtlennek minősített, s az ügyben a megyét kivizsgálásra utasította. 1783. március 1-én Sztáray Mihály, a Kassai Kamara adminisztrátora jelentette a Helytartótanácsnak, hogy a diósgyőri koronauradalom prefektusa és ügyésze tájékoztatta őt: a miskolci nem egyesült hitű görög kereskedők, akik engedélyt kaptak saját vallásuk gyakorlására, az uradalom tudta és engedélye nélkül 8500 forintért megvásároltak egy inskripcionális telket Mocsári Pál özvegyétől. Mivel ez a vásárlás az uradalom kárvallására történt, valamint a nemességgel megkötött egyezséget (ti. a Grassalkovich-szerződést) is sérti, ezért nem lehet a vásárláshoz hozzájárulást adni.

19 A Pozsonyi Magyar Kamara az ügyet úgy terjesztette az uralkodóhoz, hogy az uradalom az engedély nélküli vásárlással nem kevés kárt szenvedett. Ráadásul az ilyen nem katolikusoknak engedélyezve van ugyan a szabad vallásgyakorlás, de csak korlátokkal, és nem úgy, hogy tetszésük szerint vásárolhassanak uradalmi telkeket. A kérés úgy került a császárhoz, hogy olyan rendelkezés szülessen az ügyben, amely illeszkedik ugyan a türelmi rendelethez, ugyanakkor nem sérti az uradalom érdekét sem. Erre rendelik el a vizsgálatot, illetve utasítják a megyét az ügy állásának pontos felmérésére.

20 A vizsgálatot még „színesítette" egy másik ügy is. A vallási rendelet értelmében a nem katolikusoknak, (tehát a nem egyesült hitű görög kereskedőknek is) azokon a helyeken, településeken, ahol számukra csak a magán vallásgyakorlás (tehát imaház építése és lelkész tartása) volt engedélyezve, fizetniük kellett a helyi római katolikus plébánosnak a stólajövedelmet. Miután a miskolci görögöknek is csak imaházuk, kápolnájuk volt, s nem templomuk, ennélfogva ők is kötelesek voltak a miskolci (mindszenti) római katolikus plébánosnak fizetni a stólát."

1 Tehát ugyan 1754-től a karlócai metropolita a mindenkori miskolci pópát „felruházta" a szentségek kiszolgáltatásának jogával, s ennek azok eleget is tettek az anyakönyvek bejegyzései szerint, mégis fizetniük kellett a helybeli plébánosnak a temetésért, a keresztelésért, a bevezetésért, az esketésért és a házas bevezetésért. A görögök a metrolí! Vö. Füves Ö.. 1975. 159. p. Iy B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/f. XXV. 1. 44. :

" B.-A.-Z. m. Li. IV. 501/f. XXV. 1. 44. 21 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/f. XXV. 1. 42.