A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

Újakat is építhetnek a Helytartótanács engedelmével, ha ez a népet túlságosan nem terheli.

16 A türelmi rendelettel számos görög közösség vágya teljesülhetett. Igaz, nem utcafrontra, de hozzákezdhettek új templomaik felépítéséhez. A miskolci kezdeményezés - eddigi adataink szerint - 1782-ben dokumentált, s ezzel megelőzött minden magyar várost. Még a pesti görögök templomépítés iránt benyújtott kérvénye is 1788-ban keltezett, pedig ott 125 család 521 taggal lakott, s vállalta a templom felépítését, működtetésének költségeit.

17 A pesti közösséggel a miskolciak nagy számban és intenzíven ápoltak családi kapcsolatokat, bár ők nemzetiségi tekintetben összetettebb, árnyaltabb képet mutattak, illetve alkottak magukról. így a kompánia tagjai illírek (szerbek), görögök, vlachok és bolgárok voltak, kb. hasonló arányban éltek a görögök és a macedóvlachok. Az első problémát a szerbek és a „görögök" közötti konfliktus jelentette, a másodikat a „görögök"-ön belül a valóban görögök, s macedóvlachok közötti különbség, amely nemcsak az egyházi nyelvben, hanem a kereskedők közötti nyelvhasználatban is megmutatkozott. A Helytartótanács végülis 1789-ben hozzájárult a templom építéséhez, majd a szerb püspök ellenére is engedélyezte a templomépítést 1790-ben. A templomépítés zavartalanul folyt, s 1784— 1824 között az figyelhető meg, hogy a Helytartótanács elsősorban olyan településeken engedélyezte a görögöknek a kápolna, vagy templomépítést, ahol szerb templom nem volt. (A kivételek egyike volt Pest.) így épült templom, vagy kezdődött templomépítési engedélyeztetés 1782-ben Miskolcon, 1784-ban Nagyváradon és Ungváron, kápolna pedig Diószegen. 1785-ben a soproniak kaptak engedélyt kápolna építésére. 1786-ban Szentesen és Hódmezővásárhelyen, 1793—1794ben Vácon és Karcagon kapták meg a Helytartótanács engedélyét. 1796-ban Nagyszombat, Léva és Losonc kapott jóváhagyást, (ez utóbbi három nem épült fel) Nagykőrös temploma pedig 1799-es alapítású. A nagy kompániás hely, Kecskemét ugyan 1808-ban megkapta az engedélyt új temploma felépítésére, erre azonban csak 1824-1829 között került sor. Annyit megemlíthetünk, az újvidéki és a nagyszentmiklósi kompánia kérelmét 1795-ben, illetve 1796-ban azért utasították el, mert mindkét helyen volt szerb templom. A kivételnek számító pesti templommal együtt így a 18. század végén, 19. század elején (4 évtized alatt) 15 templom és új kápolna épült a balkáni kereskedők, illetve 16 Marczali H. én. 395-398. pp. 17 Füves Ö. 1975. 154-155. pp.