A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

működött, kinevezte miskolci pappá.'

1 Bécsből Miskolcra kerülni ha nem is jelentett „előremenetelt" a ranglétrán, annyit mindenképpen igazol, hogy a korabeli miskolci közösség nem tartozott a kisebb, lényegtelenebb kompániás helyek közé. Az anyakönyv tanulsága szerint Meletius 1784-ig, majd ekkortól 1794-ig Harisz(iosz) Szakelliosz látta el a paróchusi teendőket. A templomépítés teljes időszakában Konsztantinosz pap állt a közösség élén, s az új templomban, annak első papjaként 1821. július 12-ig tevékenykedett Miskolcon.

14 Ahhoz, hogy a hitélet a kápolnából egy új templomba tevődhessen át fontos, de nem elégséges „kellék" volt a hűségeskü letétele, egy adott településen a kolónia számbeli növekedése és vagyonbeli gyarapodása. Szükségeltetett hozzá II. József türelmi rendelete, az Edictum Tolerantiae közzététele 1781 októberének végén. A reform legjellemzőbb, legfontosabb elve annak megfogalmazása, hogy bár egyházi tekintetben megmarad a katolikus vallás fensőbbsége, politikai tekintetben teljesen és korlátlanul megfogalmazza a vallásszabadságot, a protestánsok, általánosan az „akatolikusok" egyenlőségét.

13 A rendelet Magyarországon és Erdélyben a protestánsok és görög nem egyesültek által eddig is gyakorolt kiváltságokat megerősítette, „minthogy ő Felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszerítés, mely erőszakot követ el az emberek lelkiismeretén, nagyon ártalmas, viszont pedig a keresztény kegyesség által jóváhagyott igazi türelmességből a legnagyobb haszon háramlik a vallásra és az államra, elhatározta, hogy ezt a türelmességet összes örökös tartományaiban megszilárdítja." Ezen az elven a türelmi rendelet első pontja megengedi, ahol eddig nem lehetett, vagy nyilvános joguk nem volt rá, mostantól a nem katolikus felekezetek istentiszteletet tarthassanak. Ha egy helyen, településen több mint 100 nem katolikus család lakik és ezek olyan gazdasági körülmények között élnek, hogy képesek templomot építeni, s arról gondoskodni, tudnak papról, s mesterekről akik az építkezést elvállalják, építhessenek torony és harang nélkül templomot, építhetnek iskolát is és tarthatnak papot. A további pontok a közhivatalok megkülönböztetés nélküli betöltésére, a vegyes házasságokból született gyerekek felekezeti hovatartozására, de a bábákra, rabokra, deákokra (is) részletesen kitérnek. A miskolci kompánia tagjai számára legfontosabb a 12. pont megfogalmazása volt, amely szerint: senki se hántorgassa az akatolikusokat eddigi templomaik birtokában. 13 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. 11. 14 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. Nr. 2. 392, 398, 429. pp. 15 Marczali H. én. 394-395. pp.