A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

A miskolci templom építéstörténete. A templom, mint a hitélet központja (Dobrossy István)

teszik: 1. Minthogy az épület nagy és költséges lesz, a mielőbbi elkészítés érdekében „minden halogatás és fogyatkozás nélkül" megfizetnek 1500 rénes forintot. (Egy bolt éves bérlete 30 frt, tehát egy üzlet 50 évi árendájának összegével segítik Vay Ábrahám házának felépítését!) 2. Az épületnek és házhelynek - szántóföldjén és rétjein kívül, amit a tulajdonos kíván használni - éves bérleti díja esztendőként 300 rfrt., 3. Míg az Úr (ti. Vay Ábrahám) az előlegből, melyet felvett két boltot el nem készíttet, s azt használatba át nem adja a kompániának, addig az árenda összege csak évi 100 rfrt. 4. Ha a két bolt elkészül, évente 200 rfrt-ot fizet a közösség mindaddig, amíg „a debitentio (=előleg) szerint nemcsak a két Boltok, de az oratóriumunk is, Pap házával, komorájával, konyhátskájával együtt el készül", de úgy, hogy addig is évente - az építkezést segítve - 100 rfrt-ot fizetnek meg előre, a meghatározott időpontban. 5. Az épület úgy készül, hogy az utcai boltok alápincézettek, a boltok és a kapu felett beépítettek (tehát egyemeletes ház épül). Amíg ilyen állapotba nem kerül az egész épület a görögök évi 300 rfrt-ot fizetnek, oly módon, hogy évente 100 rfrt-ot megadnak, míg 200 rfrt. az előlegben adott 1500 rfrt. terhére történik, tehát ezt az összeget nem fizetik ki, míg az 1500 rfrt-ból marad tőkepénz. 6. Amikor a teljes ház felépül, az átadatik a görögöknek, úgy, hogy az építtető „dispositioja alá tartozunk mi és sucessorunk", s ha „annakutánna is megegyeznénk, azt mindazonáltal declaráljuk". Tehát a ház felépülése után is az építtető tulajdonában marad, s a további hasznosításra külön megállapodást kötnek. 7. A fent megjelölt összegek fizetéséért mind a kompánia, mint közösség, mind pedig az aláíró egyes kereskedők egyetemlegesen felelősséget vállalnak 100 arany büntetés terhe mellett. 8. Vay Ábrahám hasonlóan 100 arany terhe mellett vállal kötelezettséget a megállapodás pontjainak betartására. A szerződés pontjai rávilágítanak a korszak pénzügyleteinek, vagy a görögök üzletvitelének menetére, jellegére. Mivel saját ingatlannal nem rendelkeznek (nem rendelkezhetnek), boltbélietet szereznek, majd a telken terjeszkedve kialakítják kápolnájukat, s elhelyezik papjukat. Ezt követően születik egyezség a tulajdonossal egy új. földszintjén kapubejáróval ellátott, az utcafronton s az emeleti részen a telek teljes szélességét kihasználó ház felépítésére. A telek mélységében további építmények (kápolna, a pap több helyiséges lakása) terve készül, s folyamatosan meg is valósul. Az egységekre szakaszolt építkezéshez jelentős összeget, kamatmentes kölcsönt adnak. Az elkészült, s birtokbavett helyiségekért további bérletet fizetnek, de ezt részben a kölcsön terhére törlesztik. A kereskedőház végül is az ő pénzükön épül