A miskolci ortodox templom és sírkertje (Miskolc, 2001)

Ortodox temetők Miskolcon. A templom körüli temetőkert (Dobrossy István)

évtizedeiben szintén találkozunk (Kasztóriából - Kasztoriánosz, Grabovából - Grabovszki, Grapposzki vagy egyszerűen Grabován lesz).

7 A Miskolctól ekkor még független Mindszent település katolikus temetőjének keleti végében 1726-1782 között 56 embert temettek el. A hely kijelölésében az is szerepet kaphatott, hogy a temetőt a mindszenti római katolikusok számára ekkor nyitották meg. Knauz Nándor az ekkori plébánosról, cserneki Dessewffy Elekről a következőket írja: „Halottak anyakönyve ezen lelkész alatt még nem volt, csak második utódja fogott hozzá." A „holtak könyvé"-nek vezetését tehát 17241730-tól kezdték még, s ekkortól követhetjük nyomon a temetések rendjét és a temető alakulását. A két temető mindazonáltal elkülönített volt, de a temetésért járó pénzt - függetlenül attól, hogy a Szent Naum egyházközségnek már volt parochusa, a mindszenti papnak kellett fizetni.

8 Ez volt tehát a közösség első temetkezési helye, s ilyen alkalmakkor szerzetes pap, parochus és kalugyer megnevezés szerepel a nevek mellett. 1726-ban Teodóziosz, 1734-ben Varnavasz, 1736-ban Konstantinosz szerzetes papokkal, 1741-ben Szerafin, 1750-ben Kiprianosz, 1755-ben Annaniasz paróchusokkal, 1756-ban Mihalisz kalugyer pappal találkozunk a halotti bejegyzéseknél. 1771-ben Evretisz Bendella neve tűnik fel paróchusként, s ő az, aki utoljára is temet a mindszenti temetőben.

9 Valószínű, hogy ekkortájt meghalhatott, s helyét Meletiosz Mihalovics szerzetespap vette át. (Bendella halálának idejét nem tudjuk, azt viszont beírták a halotti anyakönyvbe, hogy özvegye 1814-ben halt meg, s Miskolcon temették el.)

10 A közösség második temetője a Tetemváron volt, s a bejegyzések tanulsága szerint 1782-1784 között a kálvinista temetőbe temetkeztek. Evretisz Bendella mellett mindig ott találjuk a másik szerzetespap nevét is, Meletiosz Michalovicsét. (Az Eger-Miskolc közötti jó kapcsolatot példázza, hogy őt Egerben temették el. Síremlékének szövegét, amelyről a dátum már lekopott, Bihari József közölte. „A szerzeteskolostor nagy dicsősége, Meletiosz Michalidész tiszteletreméltó teste 7 Joan Grabovánról, az Ohrid közeli Grabovó cincár származású ikonfestőről említést tesz és munkásságát elemzi Nagy M, 1998. 29-31. pp. A szerző azt írja, hogy „J. Grabován a Magyarországra került elgörögösödött macedovlach közösség tudós, müveit tagjainak egyik első képviselője volt." 1720-1790 között élt, Eszéken halt meg, de a család történetét is megőrző ún. festőkönyve a nyíregyházi ortodox könyvtárba került. Szövegelemezését bulgár kollégák végezték el. Vasia V., 1995. 49-69. pp. 8 Dobrossy l- Kárpáti L. 1993. 413-414. pp. 9 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. Nr. 2. 382. p., 383. p. 10 B.-A.-Z. m. Lt. IX. 3. Nr. 2. 422. p.