Emberelődök nyomában. Az őskor emlékei Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2001)

HARMADIK RÉSZ AZ ŐSKŐKOR ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON

A MOUSTÉRI-KULTÚRA EMLÉKEI Mester Zsolt A bükki paleolitikus lelőhelyek kőiparainak kulturális besorolására nyomasztóan nehezedett az a tény, hogy az ősember emlékeit kereső szakemberek legelőször a Szeleta-barlang lenyűgöző kultúráját találták meg. Ennek egyik következménye az lett, hogy ha egy leletanyagban felbukkant egy levélhegy, akkor azt a leletegyüttest a Szeletáéval azonos régészeti kultúrába sorolták. így történt ez - többek között - a Büdös-pest esetében is

110

. A Moustérien bükki meglétének gondolatát Hillebrand Jenő vetette fel 1925-ben azzal, hogy a Mexikói-barlang alsó rétegében talált, jáspisból pattintott kőeszközt ebbe a kultúrába sorolta, mivel az hasonlított a Dunántúlon megismert Moustérienhez, Tata és a Kiskevélyi-barlang leleteihez. A kétségbevonhatatlan bizonyítékot pedig 1932-ben a Suba-lyukban feltárt kőipar szolgáltatta, amely a hazaiak közül a legközelebb áll a NyugatEurópából megismert "klasszikus" Moustérienhez, s ráadásul ebben a barlangban egyetlen levélalakú lándzsahegy sem került napvilágra. A barlang alsó rétegeiben lévő kőeszközökben a javamoustérien, a felső rétegekben lévőkben pedig a késői moustérien emlékeit látták. Az 1950-es években a Lambrecht-Kálmán-barlang ásatásának eredményei nyomán Vértes László újra megvizsgálta a korábban feltárt lelőhelyek anyagait is, s összefoglaló cikkében már bevezeti a bükki moustérien fogalmát, hangsúlyozandó a Dunától nyugatra illetve keletre eső területek iparainak különállását"

1

. Ma is alapvető munkának számító „Kézikönyvéében 7 lelőhely anyagát sorolja - részben vagy egészen - ehhez a területi csoporthoz: Suba-lyuk, Kecskésgalyai-barlang, Farkas-kői-sziklaüreg, Sólyomkúti-sziklaüreg, Görömböly-Tapolcai-sziklaüreg, Szeleta-barlang

1

". A kultúráról alkotott kép alapját a Suba-lyuk ipara adta, amelynek két kultúrszintjében ennek a Moustériennek két fejlődési fokozatát, s a bükki Szeletien helyi előzményét mutatták ki. Az 1970-es években Gábori Miklós monográfiában ismertette Közép- és Kelet-Európa középső-paleolitikumát, amelyben a szóban forgó bükki lelőhelyek iparait közép-európai tipikus moustérien kultúrának nevezte el

113

. Az 1980-as években sor került a Suba-lyuk kőeszközeinek régészeti revíziójára, s iparainak újraértékelésére"

4

. A Bordes-féle statisztikus tipológiai módszerrel végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a barlangban két különböző típusú Moustérien kultúrafácies telepedett meg, amelyek között nincs származási kapcsolat. Minthogy a többi említett barlangi lelőhely csupán kis mennyiségű leletet, illetve kevés típusos kőeszközt szolgáltatott, a Bükk Moustérienjeinek megítélése továbbra is a Suba-lyuk régészeti anyagának értékelésén nyugszik. 110 Kadic O. 1934., 65. p. 111 Vértes L. 1959., 21. p. 112 Vértes L. 1965., 118-126. p. 113 Gábori M. 1976., 81-82. p. 114 Mester Zs. 1989.,