Emberelődök nyomában. Az őskor emlékei Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2001)

MÁSODIK RÉSZ EMBERELŐDÖK ÉS KÖRNYEZETÜK ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON

évvel ezelőtti hidegcsúcsban tetőzött Riss eljegesedés (6. klimatozóna) idején következett be

38 (10. ábra 02 Wrpeegéf vidra nyuszt őstiiok jávorszarvas róka zerge vízi etek any mezei nyúl •• dámvad » bölény 1 1 ' 1 200 100 ezer év 0 / /. ábra. A Kárpát-medence jelenlegi emlősfajainak megjelenése. 200 ezer évtől elterjedt jajok A Riss eljegesedést egy 20-30 ezer évig tartó, a maihoz hasonló klímájú felmelegedés (Riss-Würm interglaciális) követett. Az utolsó eljegesedés (Würm glaciális) 90-100 ezer évekkel ezelőtti első hidegcsúcsát még két-három követte. Az utolsó eljegesedési maximum 18-20 ezer évvel ezelőtt volt, majd azt követően különösen az elmúlt 10 ezer évben ismét interglaciális következett, a jelenkor (holocén), amelyben élünk (11. ábra). Az elmúlt tízmillió évben emberszabású majomősökből kialakult az emberhez vezető fejlődési vonal, majd kb. 200 ezer évvel ezelőtt az értelmes ember, a Homo sapiens is. A globális változások helyi hatásai közvetlenül befolyásolták az élővilág és a környezet kölcsönhatását. Az időbeni állandó átalakulás, az evolúció Északkelet-Magyarországon is lezajlott. Sajátosan helyi nyomait ugyan még csak foghíjasán ismerjük, de az innen származó adatok nagymértékben hozzájárultak a Kárpát-medence és a nagy földi természeti folyamatok megismeréséhez. Jánossy, D. 1976; Kordos, L. 1994