Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

1909. Julius 27. Végre is Miskolcról kellett iderendelni a mai napra egy szobafestőt, aki szobám külső falait szemem előtt, ízlésem szerint befesse. Most emiatt vagyok itt. Az itteni hóbortos, szocialista festőt megbízni nem láttam tanácsosnak. E hónap utolsó napján, szombaton csakugyan a Tátrába vonulok Tátraszéplakra, régi helyemre. Értesítettek, hogy szobám készen vár, bár a nagy vendégház leégése miatt tartottam tőle, hogy szorultság lesz ott a vendégek ellátásában. Nem szándékszom három hétnél tovább maradni ott. Most már a kánikula rendkívül is forró napokat hozott. Talán megállapodott az időjárás, s eléggé kellemes és zavartalan lesz az üdülés a kárpáti fenyvesek hűs árnyékában. Ez az én mindig tűrhetlenebb bal oldali bajom is nyerhet ott valami enyhülést, ha csakugyan annak a régi bélhurutnak maradványa az, melyben tíz évvel ezelőtt oly igen beteg voltam, s melyből a Tátra oly csudálatos módon s oly gyorsan helyreállított. Egy teljes hónapig leszek távol ettől a kis „fészektől". Addig is az én két öregem őrzi ezt, akiknek ágyam felett függő arcképökkel együtt szellemök is bizonynyal itt lebeg. Kertemben a rózsák már csaknem mind elvirítottak. Mikorra megjövök, mutatkozó gyümölcsöm némely része, ami addig le nem hull (mert az alma már most is hullong), eredni is fog. Azt hiszem, hogy legbiztosabb jutalmam most is csak a dús lombok hűs árnyéka és a jobb jövő reménye. Tátraszéplak 1909. augusztus 1. Halogatás, tétovázás, készülgetés után tegnap estefelé érkeztem. Kilencedik évre foglalom itt el ugyanazon szobát a „Millennium"-épületben. Eleinte Bikkszádra készültem, de a körülmények végül is idetanácsoltak. A sokévi tapasztalás szinte vonzott ide, amit támogatott az orvos tanácsa is. A „Tátra" című vendégház nemrég történt leégésének híre kissé megriasztott. De mint hallom és látom, emiatt a vendégek száma nem csökkent. Minden helyiség el van foglalva A régebbről ismert arcok majd mindenikével találkozom. Eddig még leginkább csak a reggelinél és az ebédnél láthattam őket. Nevezetes és szerencsés változtatása a múlt évi állapotoknak, hogy mióta a „Tátra" leégett, a reggelizés és az ebéd s általában az étkezés a nagy új szanatórium tavaly épült, terjedelmes helyiségeiben történik a hírneves Marejka kifogástalan, ízletes konyhája által. Társas ellátás egész napra teljesen: két koronás és öt koronás teríték. Ezen kívül van külön étlap szerint is. Engem a mai próbaebéd mind minőség, mind ár tekintetében egészen kielégített. Időt nem valami jót hoztam magammal, úgy is mondhatom: nem jó idő várt itt engem. Tegnap délután Poprádról idekocsizva a kocsiból is majd kifordított a kegyetlen, erős, hideg szél. Még ma is tart egész zordonságában, most már sűrű, hideg esővel. Szépen kitakarított s virágbokrétával díszített szoba várt reám. De abban a hőmérő este is, reggel is 13 R. fok meleget mutatott. Mindamellett elég nyugalmas éjszakát töltöttem a kettős nehéz takaró alatt. És mondhatom, e pillanatban jobban, könnyebben érzem magamat, mint otthon éreztem. Onnan van-e ez, hogy minden tekintetben amattól különböző légkörbe jutottam, távol mindazoktól a kötelékektől, melyek ott lenyűgözve tartottak?