Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Jegyzetek

1896. jún. 2. „Beszédemet nagyon jól fogadta a közönség." - Lásd: Borsodmegyei Lapok 1896. jún. 2. 1896. jún. 3. A Horatius-idézetet lásd: Carm., I. 22. 1896. aug. 7. „Megnézték vendégeim az én kis hajlékomat. Itt mulattak velem egypár órát. Aztán átmentünk Vadászy Paliékhoz a parókiára, s onnan ki a hegyre, a pincébe." - A látogatás anekdotikus elbeszélését lásd: TÓTH 1925c, 3. Lásd még az 1916. jún. 5-i naplófeljegyzést és a vonatkozó jegyzetet. „úgy mondják, Lossonczyéknál volt" - A kéziratban a „Lossonczyéknál" fölé ez van beszúrva: „Máriássyéknál". „Irma" - Lévay Sajószentpéteren élő unokahúga, Vadászy Pálné Benedikty Irma. 1896. okt. 23. „a Tompa-mellszobor leleplezési részén [...] magam is szónokoltam" - Szoboravató beszédét a Kisfaludy-Társaság Evlapjai (1896/97, új folyam, 31. kötet, 25-27.), illetve az Akadémiai Értesítő (1896, 7. kötet, 11. füzet, 619-622.) közli. 1896. dec. 26. Az élet alkonya címmel tervezett költemény végül A két öreg címet kapja. Lásd az 1897. márc. 8-i feljegyzést és a kapcsolódó jegyzetet. 1897. jan. 14. „X. Emil" - Xivkovich Emil. A Xivkovich és Pilta családról lásd az 1900. máj. 14-i, az 1912. máj. 16-i és az 1913. dec. 18-i feljegyzéseket, illetve a vonatkozó jegyzeteket. 1897. márc. 8. A Kisfaludy Társaság számára készült költemény a Kisfaludy-Társaság Évlapjaiban (1895/96, új folyam, 31. kötet, 211-215.), valamint a Budapesti Szemlében (1897, 89. kötet, 243. szám, 474-477.) jelent meg. Lévay Ujabb költeményei záróverseként is közzétette (LÉVAY 1897, 355-359.). 1897. ápr. 18. A Saltareli-féle színtársulattal fellépő „Salvini Gusztáv világhírű színművész három estére terjedő vendégszerepléséről" lásd: Borsodmegyei Lapok 1897. ápr. 18. 1897. május 24. „Lillike" - a Magyarbélen élő Xivkovich Emil és Xivkovichné Pilta Erzsébet leánya, Xivkovich Erzsébet. Lásd az 1912. május 16-i naplófeljegyzést. Lévay több verset is ír hozá: Tizenhat éves (Xivkovich Lillikének) (= Fővárosi Lapok, 1887, 24. évf., 36. szám, 253.; LÉVAY 1897, 80-81.), Hajnalkép. Egy jelmezestélyen X. Lilikének (= Fővárosi Lapok, 1890, 27. évf., 355. szám, 2645.; LÉVAY 1897, 202.) 1897. júl. 22. „Egyik nővérem után csupa leányból (négyből) másik nővérem után is három leányból és egy fiúból áll a rokonság" - Az 1872-ben elhunyt Benedikty Pálné Lévay Erzsébet négy leánya: Irma (férje Vadászy Pál); Zsuzsanna (férje Takaró László); Julianna (férje Bod-