Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

kedés is felakadt. A posta is szinte bizonytalan. Legnagyobb baj pedig, hogy a gyönge egészség nem akar erősbödni. E hét végén hazaindulnak. Itt nálunk az idő tegnap egész nap gyönyörűen megemberelte magát. Még ma is szép, de már felleges és kissé szeles. Mintha bánni kezdené a tegnapot. A társaság, mellyel együtt ebédelek, egyre bosszankodik az étkezés és a kiszolgálat tűrhetetlen rosszasága ellen. De orvoslás nincs. Tavaly is éppen így volt. Kilátásba helyezték az akkori vendéglősnek más, jobbal leendő felváltását. Nem történt. Most is ugyanaz forog itt. Azt mondhatja az igazgatóság: zúgolódik, panaszkodik a közönség, mégiscsak idelátogat, még nagyobb számban, mint előbb. Azért a kifogások csak füle mellett bocsátgatja el az igazgató. Én pedig megadom magamat a sorsnak, s csillapítom éhségemet úgy, ahogy lehet. S mondani szeretném olykor a piszkálóknak: ha az úrnak nem tetszik, ne szúrja el a más „gusztusát". Tegnapi sétámon a Buch der Lieder volt velem. Úgy össze-vissza olvasgattam belőle. A Du hast Diamanten und Perleni olvasva eszembe jutott, hogy ezt a dalt Gyulai lefordította s közölte a „Budapesti Szemlében". Úgy találtam, hogy messze maradt az eredetitől. Nehéz dolog is Heine dalainak játékos zenéjét kedélyes, gunyoros, epigrammatikus tartalmával összhangzásban magyarul adni. E játékosság külső technikáját tekintve talán csak Burns hasonlít hozzá némileg. Séta közben így próbáltam papírra vetni az említett dalt. Van mindened, mit ember kíván, Van gyémántod, gyöngyöd elég, Vannak gyönyörű szemeid; Kedves, mi többet akarsz még? Gyönyörű szemeidről Sokat, sokat énekelék Örökéletű dalokat: Kedves, mi többet akarsz még? Gyönyörű szemeiddel Elgyötörve láncozva rég, Engem egészen tönkre tevéi: Kedves, mi többet akarsz még? Tátraszéplak 1908. július 30. Ma ebédeltem először O-Tátrafüreden a szokott „illusztris társasággal". Szívesen fogadtak. Átadtam nekik Horváth Lajos meleg üdvözletét. Mondották, hogy sokszor emlegetik és sajnálattal nélkülözik őt. Csak Tarkovics József, Szabó Guszti, Gaál Jenő és Bozich voltak jelen. Kállay Albert, Nagy Ödön és Csengery Lóránt kirándultak az Öt-tóhoz. - Hiányozik már Széchényi kanonok és Ivanovics Gyuri. Amazt talán egyéni kedvetlenség tartóztatta el, emezt pedig a nyolcvanhat vagy nyolcvanhét év. - Elmaradt