Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 2. 1908-1917 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1908-1917)

poroszokkal egyesülve harcolhatnánk. De annak egész erejét leköti a számos el­lenség. Kapunk előtt áll tehát az orosz invázió. Mi lesz akkor hazánk sorsa? - be­láthatatlan. E napokban egy versecskét írtam Észak ura címmel. Abban azt mondom, hogy a cár le akarja verni szomszédait, s megrabolni őket. Elfoglalni Galíciát s ta­lán egész Bohémiát, ruténjainkat, tótjainkat a Kárpátok alatt s délen országunk szerbek lakta vidékét Szerbia számára. S talán még ez sem lesz neki elég. Talán meg fog dőlni az az eddig fennállott európai elv, hogy szükség van itt keleten egy erős Ausztria-Magyarországra. Városunkban is megindult tegnap az a gyűjtés, melyet a fővárosban Auguszta királyi hercegasszony „aranyért vasat" indított különböző arany, ezüst s egyéb ér­tékek adományozása végett. A fővárosban csudálatra méltó sikerrel foly az adako­zás. Az adakozó egy egyszerű vasgyűrűcskét kap emlékül, melynek külső felületé­re a Pro patria 1914 szavak vannak felírva. Itt hever fiókomban sok-sok éve hét darab nagy filigrán mívű ezüstgomb. Hajdan édesapám dolmányát ékesítette, azu­tán 1859-ben, a Kazinczy-ünnepélyekkel föllelkesült magyaros napokban az én mentémet. Azt küldöttem el egyik árva húgocskám által a gyűjtőbizottságnak. Az első adományok közt volt. A gyermek megkapta a kis vasgyűrűt. Nagy öröme volt. Tehát kettős a jótétemény. A harctéren való sürgős nagy szükség jele, hogy a múlt napokban egész or­szágban elrendelték a húsz, huszonegy és huszonkét éves ifjak behívását. De, úgy látszik, a többi harcoló államok is ugyanezt teszik. Sőt hírlapi közlések szerint a szorongatott franciák már a hatvan-hetven éveseket is fegyver alá szólítják. 1914. szeptember 20. Itt is a háborús izgalmakkal és szükségletekkel van elfoglalva a közönség. Két helyen is rendeztek kórházat ötven-hatvan sebesült harcos részére. Versenyezve, áldozatra készen foglalkoznak a fölszereléssel. Egymást érik a különböző adomá­nyok. A legszegényebb is szívesen ad, amit adhat. Vállalkoznak a szükséges mun­kára. Egy-egy kis túlzás is vegyül aztán az áldozatkészségbe. A vállalkozó szemé­lyenként napi egy korona hatvan fillérért fogja élelmezni a sebesülteket. Buzgó hölgyek ajánlgatják, hogy e rendes ellátáson felül olykor pecsenyével és süte­ménnyel is el kell őket látni. Itt is vannak már sajószentpéteri lakosok, könnyű sebesültek. Van egypár szüle is, akik a csatatéren elvérzett fiatal gyermeköket siratják. Csak aztán hazánk sorsa fordulna jóra a tengernyi áldozatok árán! Isten csudatevő pártfogása kell hozzá. Negyedik napja töltöm itt az időt. Tegnapelőtt, tegnap és ma is komor, esős hidegre fordult. Fűttetnem kellett. Kertemből is összemezgerlettem azt a néhány darab körtét és almát, mely itt-ott található volt egyes fákon. Egy kosárkában el­fért az egész. Holnap reggel viszem magammal Miskolcra. Intézkedtem most, hogy szobámba is bevezettessék a villanyvilágítás. Ritkán jövök most már ide, mégis szükségét érzem annak a kényelemnek, mely egy lám­pácskával úgysem lesz nagyon költséges. Az én mostani bajom éjjel gyakori há-

Next

/
Thumbnails
Contents