Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

csak nálam, de még inkább a húgomnál is, hogy a múlt télen a nyulak által okozott sebzéseket szépen kiheverték a bekenegetett fák. Hanem egy igen különös jelenség észlelhető ebben a pusztulásban. Tavaly is uralkodott a hernyócsapás. Az én kertemtől lefelé a Sajó-mentén, már a szomszédom kertjétől kezdve, minden kert üde zölden maradt. Pedig a védekezés tavaly éppen olyan, azaz majdnem semmi volt, mint az idén. Most megfordítva van. Tőlem lefelé miden fa üde zöld, fölfelé minden letarolt, fekete. Mi az oka? Én nem tudom. Ami néhány rózsám megmaradt, abban sem lehet teljes öröm. Gyöngén fakadnak, gyéren bimbóznak, s a nyílni kezdő bimbók kelyhébe azonnal beleveszi magát az a barna, repülő bogár, mely előbb már a körte és alma virágait emésztette. A belől így összerágott rózsa aztán ki nem viríthat teljesen. Némelyikben három-négy bogár is turkál egyszerre. Gyötri és gátolja a tenyészetet a rég tartó hőség és szárazság is, melyet az éjjel és még reggel is egy kis jótékony eső enyhített. A közelebb múlt napokban (május 28-án) jubiláns ünnepet ült a „Tiszáninneni Egyházkerület" Kun Bertalan püspökségének negyvenedik évfordulója alkalmából. Sokan csillogó díszmagyar öltönyben jelentek meg, melyet nem éppen kívánt az ünnepély természete s komoly mivolta. Ami az ünnep lefolyását illeti, az az ilyenkor szokott hangzatos, alkalmi tömjénezésekkel történt. Nem sokat érő, de nem is terhes útravaló annak, aki kilencven éve súlyával közeleg az örökkévalóság felé. A magyar világ most jobbra-balra sűrűn ünnepel. Szobrok, képek, kitüntetések, díszoklevelek stb. egymást érik. Mintha azok zajával, fényével, füstjével akarnák elfedezni a mostani közélet mostohaságát, silányságát. Némely kitüntetett egyének mivolta miatt szinte értékét veszíti már maga a kitüntetés. 1907. június 16. Néhány nappal ezelőtt, június 6-án nagy utat végeztem. Látogatni mentem unokaöcsémet, Vadászy Gyurit, aki az alföldön, Orosháza mellett gróf Berchtold árpádhalmi uradalmában van alkalmazva. Az uradalom gróf Károlyi Alajos mágocsi uradalmának egyik fele, 13-14 ezer hold, melyet gróf B. a felesége (gróf K. A. leánya) tulajdonaként birtokol. A másik fele a másik leánnyal: Mágocs, gróf Károlyi Imréé. Árpádhalmát régebben Héthalomnak hívták, azon hét nagy halomról, mely az uradalom területén egymás közelében emelkedik. Valakinek az jutott a képzeletébe, hogy ezen a hét halmon egykor a honfoglaló hét vezér sátora emelkedett. Ezért adtak az egésznek Árpádhalom Kunhalmok nevet. Valóban különös nagy halmok. Négy közel egymáshoz, szinte csapatban emelkedik; három elszórva, távolabb. Nem a természet játéka, hanem emberkéz munkája emelhette ezeket itt ezen a sík területen, mely nem is homok, hanem fekete televényföld. Határhalmok sem lehetnek részint rendkívüli nagyságuk s egymáshoz közellétük miatt. Most nagy részük fákkal, cserjékkel van beültetve. Különös, hogy ez ideig nem terjedt ki azokra régészeink figyelme. Nemigen nézhettem szét a közel vidéken. A Gyurinál töltött három nap folytonosan kellemetlen, hideg, borús, esős, szeles idő volt. Csak éppen a telepen