Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

olvasgatom végig az evangélium lapjait. Nem akar azokból állandón megmaradni lelkemben egyéb a bennök nyilatkozó felséges erkölcsi szabályoknál, s az azokat gyönyörű előadással támogatott példáknál. A többi, mint mondják, a hit dolga, nem a tudásé. Örök rejtély marad előttünk a kezdet, a lét és a vég. Kecsegtetve szól az ember képzetéhez és vágyaihoz Húsvét ünnepével együtt a tavasz. Könynyen fűzhető hozzá költői kedéllyel az örök élet reménysége. S hogy el ne felejtsük, jó, hogy minden évben előfordul egyszerre mind a kettő. Nyájasabban köszöntött ránk a mai nap, mint a tegnapi. Tiszta és csendes, enyhe tavaszi idő. Most reggelében öt fok a meleg. Látom ablakomból, hogy az átelleni szőlőhegyek északi oldalán csak itt-ott fejérlik még csekély foltokban az ott maradt hó. Kemény havas tél után, régiek tapasztalása szerint, jó termékeny nyár szokott következni. De most, mint hallom, nem ilyet remélnek az emberek. Bár azt hiszem, még most nemigen mutatkoznak világos jelek, melyekből a jövőre következtetni lehetne. Most is elmegyek a templomba. Az ünnepi legátus fog papolni. Tegnap a hadarva beszélő káplán szónoklatából éppen semmit sem értettem. Ebben egyébiránt a nehéz hallásom is egyforma hibás volt a káplánnal. Ilyenkor aztán a nem értő, nem halló emberre nézve csak az éneklésből és saját gondolataiból áll az isteni tisztelet. Kijöttem a templomból, mely még szorosabban telve volt ma az ünneplő gyülekezettel, mint tegnap. A kis legátus, bár gyönge hangon, de halkkal és érthetőleg s elég tűzzel szónokolt, úgyhogy sok részben én is érthettem. Jól megállta a helyét. De meghatóbb volt a hívők seregének harsány, buzgó éneklése. Tegnap a húsvéti dicséretekből a „Jézus, ki a sírban valál" és az úrvacsorai „Hallottuk Jézus, miképpen hívogatsz". Ma ismét a húsvéti „Mély gyászba borult a természet". A buzgó éneklést nemcsak a megszokás, hanem bizony magának a szövegnek mivolta is tette oly harsánnyá és lelkessé. Eszembe jutott a próba énekeskönyv, melynek egybeállítása oly sok időbe és oly sok költségbe került. Nem fogadta el a múlt hónapban tartott zsinat. Ismerem a könyvet részletesen. Magam is forgolódtam egybeállítása körül. Nyugodt lélekkel én sem mertem volna azt a gyülekezetek kezébe így adni. Igen sok darabját vagy kihagyandónak, vagy több-kevesebb észrevétel alá esőnek tartom úgy tartalom, mint stílus és költőiség tekintetében. Egyszerűség helyett cifra szavak, vallásos ihlet helyett sztereotip lelketlenség. 1907. április 3. A fűtéssel mind ez ideig sem lehetett felhagyni. Ha napjában enyhe, tavaszias is a levegő, de mégis éle van, s kivált reggel és este hideg. Nagy örömömre szolgál, hogy tegnap, óhajtásom szerint, rendbe hozhattam kertemet. Az okszerű kezelés hiányában elhanyagolt törpe gyümölcsfáimat helyesen megmetszette, szinte alakította helybeli derék néptanítónk, Nagy Jenő, hozzájárulván utasítással és tettleges segítséggel is Elek Kálmán szíves részvéte. Most már az ő határozott véleményök és mások nézete szerint is megkegyelmezek eddig terméketlen almafáimnak, nem dobom ki, s bízom őket a további jövendőre. A kerttisztogatás után oly tetszetős