Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

1904. október 13. Itt és Miskolcon is folyamatban van a szüret. Engem is az hozott ide tegnap délben, verőfényes, meleg őszi napon. Vadászy Pali szép szőlőhegyének homlo­kán, legszűkebb családi körben élveztük a szüreti ebédet. Ma már sokkal többen leszünk, a családhoz tartozók és mások. - Micsoda remek kilátás van innen a hegy tetejéről a széles Sajó völgyére; ennek őszi változatos színben tündöklő mezőire, melyeken, mint egy vékony ezüst szalag, kanyarog a Sajó; a távolban emelkedő gömöri, abaúj-tornai hegyekre, sőt a Kárpátokra is! Krisztus urunkat ilyen vidék szemléltetésével kísérthette meg a Sátán. Különös, hogy mily kivételes fontosságot tulajdonít a gyakorlat a szüretelés­nek. Szinte a természet egyik legörvendetesb adományának elvételét ünnepli ab­ban. Vendégeskedés vidám zaja tölti el a hegyeket. Kivált mi, öregek emlékszünk arra a régi jó időkből. A jó szokás a szőlők újratelepítésével most is újra visszatér. Se az aratásnak, se egyéb termesztmények betakarításának nincs ilyen népies, vi­dám ünnepe. Talán azért, mert ez leginkább is illő akkor, midőn a hegyek szíwi­dámító nedvét hordóba szűrik. A még mindig zöld lombok alig kezdenek hullni a fákról. Csak az őszi körte­fák levelei sárgulnak, pirosodnak s pergenek itt-ott. Az enyhe, nedves levegő nem sietteti a téli nyugalomra. Várom a novembert, midőn a gyümölcsfák törzseit megtisztíttatom, bemeszeltetem, az ágakat megritkíttatom s még most is virító ró­zsafáimat leboríttatom. Idejöttömet most is megbosszantotta valamelyik gonosz szomszédom. Kerítésemből egy deszkát kitört, s el is vitte. 1904. november 2. Halottak napja. Az idő a naphoz híven szomorú, borús, nedves, szinte esőre készülő. A katolikus temető, mint hallom, tegnap este itt is megszépült. Virággal és világgal voltak borítva a sírhalmok, s imádkozásba merülve térdelt mellettök számos látogató. Hiszen ha az életre s annak erkölcsi nemesbülésére jótékony ha­tású volna az a hit, hogy a megholtakat gyönyörködtetik a sírjokon elhelyezett koszorúk és mécslángok, s hogy ők ott fenn használatos imádsággal viszonozzák az itt alant élők imádságát! De nemigen tapasztaljuk, bizony mindinkább csak ver­senyző divattá fajul ez is, mint a koporsók koszorúzása. Igazán érző szívben nem csak ez az egy nap van szentelve a halottak emlékének. - A reformátusok temető­iben most már elmaradtak az ilyes cifrálkodások, melyek pár évvel ezelőtt több helyen kezdettek lábrakapni. Néhol az egyházi elöljáróság közbelépésére volt szükség. Kertem őszi rendbe hozása végett jöttem ide tegnapelőtt. Az erősen hullado­zó levelek mutatják, hogy a fák erősebb nedvkeringése megszűnt. Csupán annyit végezhettem, hogy a gyümölcsfák ágait, gallyait a szükséghez képest megritkítot­tuk, s törzseit a szokott jó kenőccsel bevontuk. Hátra van a szőlő és a rózsafák le­takarása s a fák töve körül a földnek felkapálása. És várok még Ceglédről, Unghvárytól rég megrendelt öt darab törpe körtefa-oltványt, melynek elküldésé­vel a hanyag firma bosszantólag késlekedik. Oly reménnyel jöttem, hogy ma vagy

Next

/
Thumbnails
Contents