Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

Tátraszéplak 1904. augusztus 6. Semmi nevezetes. Rendkívüli forró napunk van. Többnyire szobákban hűsölnek a vendégek. Még a fenyvesek árnyéka is tikkasztó. Leveleket írtam: Lillikének választ régebbi, kedves levelére, Gyulainak elküldtem egy kis ismertetést Gárdonyi Géza verseiről. Aztán egy rövid versecskét is nyélbe ütöttem A Kárpátok címe alatt. Mindig pepecselek valamit. A folytonos olvasás is untat, a semmittevés méginkább. Pedig pepecselésem csaknem egy a semmittevéssel. Tátraszéplak 1904. augusztus 7. Pár nap óta rendkívüli a hőség, melyet a felszálló por még kiállhatlanabbá tesz. Most már nem kedves az itt időzés, s alig várom e hó 13-át, midőn búcsút veszek innen. Pedig hír szerint otthon még sokkal égetőbb a forróság. Itt legalább a reggelek és az esték hűvösek. Éjjel tíz óra tájban, amint lefeküdtem, szobámban 19 fok meleg volt. Átsétáltam O-Tátrafüredre. Ott a Szilágyi Dezső emlékére állított sziklaművet avatta fel ünnepélyesen a „Kárpát Egyesület" egypár miniszter és a képviselőház két elnökének és nagy ünneplő közönségnek részvéte mellett. - Apró emléktárgyak szerzése körül fáradoztam, ami nekem mindig igazi töprengésembe kerül. Húgomnak írtam hazaérkezésem ügyében, s ezzel, úgy hiszem, bevégeztem az itteni levelezést. Ma estefelé Zelenka Pál püspök érkezett ide átutazóban. Vele tettem rövid sétát Tátraszéplak 1904. augusztus 8. Ma reggel megfürödtem meleg kádban; másodszor, mióta itt vagyok. - Mily hirtelen változása az időnek! Tegnap majd megégtünk, ma komor az ég, erős hideg szél fúj, a szabadban tartózkodni csaknem lehetetlen. Hallom, hogy tegnap, midőn a Tarajkán tizenkét óra után a Szilágyi-emlék előtt állott az ünnepély, hirtelen nagy zápor kerekedett, s bőrig áztak. Abból nekünk alant Ó-Tátrafüreden csak egypár szem kövér esőcsepp jutott, de az is egyszerre lehűtötte a levegőt. Most itt a szobában kell tartózkodnunk, s ez elég unalmas. Zelenka püspök ma ebéd után elutazott innen Csorbára, s onnan estére haza. Tátraszéplak 1904. augusztus 9. Átsétáltam csendesen Új-Tátrafüredre. Ott ebédeltem. Ebéd után beszereztem holmi hazaviendő apróságot. Megkönnyebbített, hogy elvégezhettem. Azután csendesen hazasétáltam útközben pihengetve. A levegő tátrai leheletű, híves, de megrontja az egész napon fújdogáló szél, mely az út porát felkavarja. Ma Vadászy Pali keresztfiamtól levelet kaptam, melyben semmi különöset nem ír, csak a folyvást uralkodó nagy hőséget panaszolja, ami az én hazamenetelemre nézve bizony nem kecsegtető.