Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

Tátraszéplak 1903. augusztus 7. Bezzeg megbánta a mai nap a tegnapi barátságot! Reggeltől kezdve folyvást oly hideg, szeles időnk van, hogy a szobából is alig léphetünk ki. Azt hinné az ember, hogy a közeli hegyek hóval, jéggel vannak borítva. De azokról úgy elolvadt a hó, hogy alig látszik itt-ott egy kis fehér folt még a gerlachfalvi bérc óriás katlanjában is. Szerencsétlen ez a nyári úgynevezett üdülési idény. Öt nap múlva négy hete lesz itteni időzésemnek, s hazamegyek anélkül, hogy négy-öt napnál többet élveztem volna a kifogástalan nyári melegből. De a vendégek még most sem fogynak, sőt napról napra újak érkeznek. S ez így van a szomszéd UjTátrafüreden is. Tegnap beszéltem ott egy miskolci ismerőssel. Csak most érkezett. Nagy kérlelés után adtak neki egy padlásszobát naponkint hét koronáért. Igazán drága levegő. Erős kizsákmányolása a kedvező körülményeknek Tátraszéplak 1903. augusztus 8. Gyönyörűszép napra ébredtünk. A levegő reggeliben hűvös volt. A hőmérő nyolc óra tájban 8 fokot mutatott, de aztán folytonosan enyhébb lett, úgyhogy most már őszi meleg ruhára nincs éppen szükség. Mint lesz még estig, azt e pillanatban nem tudhatni. Igen jó lett az egész napon. Ugy látszik, csakugyan megállapodik, s talán beteljesedik, hogy mikor idejöttem, meleg nyári néhány nap várt itt reám, s mikor majd eltávozom, szintén kellemes augusztusi napokat hagyok itt. Ma sokmindenféle gyümölcsöt kaptam Miskolcról. Örültem az érzésnek, melyből a küldemény eredt; de nem esett jól a nagy mennyiség, amivel én a hátralevő pár nap alatt nem tudok helyesen élni, s aminek egy része már útközben használhatatlanná lett. Tátraszéplak 1903. augusztus 9. Folytatja kedveskedését az idő. Nagyon kellemes tavaszi napunk van. Reggel nyolc óra után ott künn 10 fokot mutatott a hőmérő. De bizonnyal folyvást emelkedni fog. Közelebbi és távolabbi kirándulásokra seregestül készülnek a vendégek. Oly távoli gyaloglásokat végeznek itt a nők, leányok, sőt gyermekek is, hogy gondolkoznom kell rajta. Az én kirándulásom ma is csak Tátrafüredre lesz az utolsó ebédre, melynél már búcsút is veszek ott a társaságtól. Mikor ezeket az én apró jegyzeteimet áttekintem, eszembe jut hogy ebben is az édesapám példáját követem. Ezek is többnyire az időjárásról szólnak, mint az ő évi jegyzetei, ezek nekem csak időtöltésül, de neki az övéi okos tanúságául. A búcsúebéd megtörtént. Széchényi kanonok úr, a társaság gourmandja most a legjobb érmelléki borából tett egy cilinderrel az asztalra. Teljesen kiürítettük, ami rendesen nem szokott így. Ök is búcsúznak innen kedden és csütörtökön. Csak Lajos maga marad itt szombatig. Tehát a jövő nyáron viszontlátásra! Vajon mindnyáj an-e?