Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

ágyról le jött csak össze roskatt úgy tettük fel az ágyra mint a halottat. Az után napról napra nehezebben van. Igen nagy beteg a körmét se bírja. Éjjel nappal strázsálni kell mikor hunyja be szemét az örök nyugalomra. A sok szenvedés után tsak ugyan vége lett. Hat egész héten át keserves nyughatatlanság sok kinos szenvedés véget vetett az ö össze roncsolt testének 1892dik év Januar 7dik napján reggeli 3 fertáj 9 órakor. Majd meghalok utána. Vált élete 87 év házasságunk 67 év. Meg halt az édes annyám 1849dik esztendőben 8dik Júniusba estveli 10 órakor negyednapig tartó keserves nyavajába. A ' nyavajája először hánt a hasa ment az után szörnyű forróság jött rá a mely öszsze égette. Volt élete 68 esztendő. A' korela akkor uralkodott az anyámba is a vált mert a görts is húzta. Ezeken kívül még számos rokon és ismerős haláláról van hasonló feljegyzés. De az idő az ember fájdalmával együtt eltünteti lassankint a sírhalmokat is. Az annyira megsiratott két kedves gyermeknek: Lászlónak és Zsuzsónak sírja sem látható többé a temetőben. Julcsáét és a nagymamáét még én ápolom és tartom látható állapotban. Erzsi együtt nyugszik szüleimmel a kriptában, melyet szintén én gondozok addig, míg magam is oda nem térek. 1903. április 29. Tegnap történt Emiké húgom egybekelése Csernák Bélával. A lakodalmi ünnepély szokott dísszel és dús vendéglátással ment végbe, olyannal, aminő kitelhetett attól a szerény családi körtől, melyből a menyasszony útra kel. Az esküvő déli tizenkét óra után történt mind a polgári, mind az egyházi hatóság előtt. A templomban Vadászy Pali megható szép beszéd kíséretében látta el őket az egyház áldásával. Az ifjú pár ebéd után az öt órai vonattal mindjárt elutazott Budapestre (Velence helyett), honnan pár nap múlva szállnak ki a furtai egyház kebelében, az ő állandó fészkökben, Bihar vármegyében. A búcsúzás érzékeny siránkozások közt esett. Mindenki érezte annak a pillanatnak jelentőségét, melyben végleg kilép a szeretett kedves lányka abból a hajlékból, melyhez fűződnek eddigi életének minden emlékei. Távozik messzeföldre, az eddigitől különböző, egészen új életpályára, mely ha szép reményekkel, sőt boldogsággal kecsegtet is jelenleg: ki tudja, mit hoznak mégis a belátható jövő bizonytalan esélyei?... A búcsúkönnyek áldással gyűlve hulltak eltávozásunkkor. - A vendégek legnagyobb része a rokonságból telt ki. Azok is eltávoztak néhány kivétellel az esti tíz órai vonattal. Azt hittem, hogy az áprilisi fagyos napok tönkretették gyümölcsfáim virágzását. Ugy látom - hála az égnek! -, alig esett valami kár. Két kajszin barackfa virága van oda, egy szilvafácska félig-meddig érzi. A többi fák, egypár almafa kivételével, igen dús virágzásnak örvendenek, különösen a körtefák. Élvezem a pompás színt és illatot. Többnyire köztök sétálva töltöm a napot. Bizony sokkal jobban érzem ott magam, mint az emberek közt, akiktől, kivált az utóbbi időben, szinte elszokni kezdek. Pedig érzem a Göthe versének súlyát: ha nem kell az ember, majd te sem kellesz, s egyedül maradsz.