Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

Boroszlóból egy mérnök neje, porosz kiejtéssel beszél, mégpedig felette gyorsan. Azt én igen nehezen értem meg, s ő is nehezen engem. De azért mégis annyiramennyire megismerkedtünk. O idegbajos. Neki sincs társasága, nekem sincs. Még a legközelebbi sétára is alig megy. Egyedüli társasága a fiatal orvos. De az aztán állandó. Ma tréfáltam is vele. Azt mondtam, (sokszor késő esti) vizitből azt sejtem, hogy vagy Ön nagy beteg, vagy az orvos, vagy mind a ketten. Elpirult és elmosolyodott, s védte magát ügyesen a helyzettel. Holnaphoz egy hétre eltávozik innen. Heine Buch der Liederjét, szép aranyos kötésű kis alakban, adtam neki emlékül ezen beírással: Andenken an einer stillen und sympatischen Nachbarschaft. Westerheim. 28ten Juli. 1902. Joseph Lévay. - Kérésemre megígérte, hogy majd otthonról fotográf-arcképét néhány sor kíséretében meg fogja nekem küldeni. Futólagos, kedves ismeretség. Tünékeny felhőcske, mely virágos mező felett röppen át, mielőtt végképp eloszlana. Tátraszéplak 1902. július 29. Kedvezőleg indul a mai nap. Legalább most reggel szép az idő, bár kissé szeles, és a bércek tetején sűrű, nehéz felhők gomolyognak, melyekből igen könnyen megeredhetnek az ég csatornái. A ma érkezett lapok gyászkeretben hirdetik, hogy Vadnay Károly július 27-én délelőtt fél tizenegy órakor meghalt. Már néhány nap óta hozzák halálos betegsége hírét. Mélyen meghat engem az ő elmúlása. Sok szép emlékem s szerető barátságom fűződik hozzá és családjához a régi időkből. Hét évvel volt ifjabb nálam, de annyival többet is szenvedett, mint én. Nem volt boldog élete. Jó szíve, munkássága, jelleme jobbra lett volna méltó. Elhunytát méltán gyászolja az irodalom... Hullunk, megyünk egymás után lassankint! Délelőtt nálam volt Görgey Pista. Hozta Artúrnak egy 1861-ben írott, hoszszú, nagyon érdekes politikai levelét, melyben az osztrák birodalom és Magyarország helyzetét igen okosan fejtegeti, s a megoldásnak arra a módjára utal, mely jelenleg csakugyan bekövetkezett. Estefelé H. Lajos és társai jöttek át hozzám Tátrafüredről. Tátraszéplak 1902. július 30. Szép napra virradtunk. Ebédre át szándékozom a fürediekhez. Csakugyan át is mentem, s apró bevásárlásokat is végeztem ott. Ma délelőtt végre meglátogattam a szép szomszédnémat. Átadtam neki emlékül a Buch der Liedert s névjegyemet, hogy majd fotográf-képét címemre elküldhesse. Igen kedves, vidám kedélyű fiatal nő. Három éve házas. Férje mérnök Boroszló városánál. Kért, hogy írjak le neki egy költeményemet, ő majd otthon lefordíttatja azt valakivel németre. Megígértem. Mához egy hétre már eltávozik innen Fenyőházára, hol az enyhébb levegőn még két hetet fog időzni.