Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

dei ösvényen olvasgatásom közben Görgey Pista megjelenése. Tegnapelőtt érke­zett Uj-Tátrafüredre. Gyulait is vártam vele, de biz' ő otthon maradt. Ez éjet valamivel nyugodtabban töltöttem. Belső részeim nem háborogtak annyira. Egész semmit sem vacsoráltam. Megpróbálom így néhány nap. Görgey Pista ma délben nálam volt. Átadott elolvasás végett egy iratot - az ő kézírása -, mely G. Artúrnak a „M. T. Akadémiához" 1861. márciusban intézett, de oda soha el nem jutott, fölötte érdekes, terjedelmes levelét foglalja magába. Eb­ben arra kéri az „Akadémiát", hogy történelmi bizottsága által szorosan vizsgáltas­sa meg a világosi fegyverlerakásra vonatkozó körülményeket, s a vizsgálat alapján titkos szavazattal választandó esküdtszéke által döntesse el: vajon terhelhető-e G. Artúr igazságosan a honárulás vádjával? Még két levele van az öccséhez, Pistához. - Felette érdekes adatok G. Artúr biográfiájához. Tátraszéplak 1902. július 16. Ma ragyogó szép nyári napunk van, minő még nem volt tíz nap óta. Gyö­nyörű derült meleg még most, tizenegy óra tájban is. Tegnap délután meglátoga­tott Horváth Lajos és Vécsey Tamás; velők és általok megélénkült kis időre az én szótalan magányom. Mert társalgásom eddig annyiból áll, hogy a szomszéd szobá­ban lakó szép fiatal boroszlói nővel próbálok néha az ablakból csevegni, de porosz németségét hol nem értem, hol nem hallom rest fülemmel beszédét. így ez a mu­latság is inkább bosszant, mint gyönyörködtet. Tátraszéplak 1902. július 17. Tegnap az egész napon kitartott a legszebb derült, nyári, meleg idő. Este nap­lementével a nyugati égbolt pereme nagy terjedelemben gyönyörű, vöröses, ki­gyulladt színt mutatott. Ez a tünemény ilyen idő tájban már Miskolcon is több­ször jelentkezett. írják, hogy ez a Pelés-vulkán kitörésének eredménye volna. Az égbolt este teljesen felhőtlen volt. Ma is gyönyörű az idő. Talán még szebb, mint tegnap. Átsétáltam Új-T.füredre. Görgey Pistát nem találtam otthon, csak villaurát, Gablenczet, egy igen értelmes, jóképű német öregurat. Aztán H. Lajossal és Kállay Albert főispánnal ebédeltem O-T.füreden igen felségesen. Délután a folyvást tartó remek időben szép csendesen visszasétáltam. A szép idő beálltával a vendégek is egyre szaporodnak. Némely gyógyul, né­mely üdül, némely pedig csak éldegél ebben a fűszeres, havasi levegőben. Ha nem gyógyít a Tátra: Ugyan mi van még hátra? Ha a Tátra sem gyógyít: Menj haza, ne kínlódj itt.

Next

/
Thumbnails
Contents