Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

mintegy a háttérben, derült az égnek egy-egy darabkája oly gyöngéd, soha nem lá­tott, finom kék színben, mely a mennyországot juttatta eszembe. Középen sűrű, sötét felleghalom alá vonulva ott hallgatott a maga fenségében a bércek óriása, a gerlachfalvi csúcs. Ezt a képet szó le nem írhatja, művész ecsetje még csak távolról megközelítő­leg sem festheti. Ez a maga roppant dimenziójában előttem igazán egy isteni szín­játék volt, mely gyönyörködő lelkemet Istenhez emelte. Tátraszéplak 1901. július 21. Ma délelőtt kánikulai derült meleg volt. Nyári ruhát kellett öltenem. Fenyő­illattal áradozott a levegő. Teli tüdővel szívtam magamba. De most, délután négy óra tájban megváltozott. Dörgeni kezdett az ég, a levegő lehűlt, esik az eső. Itt is egyik szélsőségből a másikba gyorsan ugrál a magyar klíma. Tegnap átsétáltam a gyönyörű, árnyékos sétaúton Üj-Tátrafüredre (három lábon). A séta nem ártott meg. Közelebbről vizsgálva ezt az üdülőtelepet nem ta­láltam olyannak, minőnek az első benyomás után gondoltam. Nagy villái a poros országút mentén emelkednek kétoldalt. A fenyvesek közt levő villákhoz pedig hegyet kell mászni. Ennek a kis Széplaknak természeti fekvése sokkal, de sokkal kedvezőbb. Vendéglője Uj-Tátrafürednek kitűnő. Jól megebédelve ott s kipihenve maga­mat kényelmesen visszasétáltam. Méltó az ebéd arra, hogy hetenkint egypárszor odagyalogoljak, mert itt a mienk bizony nem sokat ér. Tátraszéplak 1901. július 22. Folyvást szép nyári napunk van. Délután kissé borús az ég, dörgött is, cse­pergett is, de még eddig (d.u. három óra) változatlanul igen kellemes. Úgy látom, hogy a magas gerlachfalvi bérc oldalán levő odúban is erősen fogyasztja már a ha­vat a nap melege. A mellette levő szomszéd bérc csatornáin alig látszik már valami kis maradvány. Tátraszéplak 1901. július 23. Reggel átsétáltam Horváth Lajoshoz O-Tátrafüredre, s ebédre is ott marad­tam. Az idő eléggé tiszta, meleg volt, csak a tarpataki Tarajka-tetőn, hová kirán­dultunk, fújt a hideg szél. Délután négy óra tájban visszasétáltam, de már akkor séta közben ugyancsak megvert az eső. Az idő megváltozott. Tátraszéplak 1901. július 24. Még ma is tart a komor, esős, hideg idő. Úgy látszik, nagyon el van kesered­ve. A nap ez ideig ki sem pillantott. Most reggeli tíz óra. Még lesz rá ideje. Délután csakugyan kedvezőbbé változott valamennyire. Sétálnunk lehetett.

Next

/
Thumbnails
Contents