Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

Iában úgyis eléggé díszes. A homlokzaton két oldalt a két nagy liliombokor teljes pompában virágzik. Kedves látvány az élőknek a holtakért. Néhány perc múlva búcsút veszek innen; visszarepülök a miskolci fészekbe, s már csak a pünkösdi ünnepekre látogatok ide ismét. 1900. június 3. Az ájtatos sereg ma, Pünkösd első napján zsúfolásig megtölté templomunkat, s harsány, buzgó énekléssel hívta segítségül a Szentlelket. Nemsokára szűk lesz az egyház a folyvást szaporodó közönségnek. Néha már most is egymás nyakán szoronganak a székekben férfiak és nők. Ez a szaporodás azonban korántsem a törzslakosság soraiból kerül ki. A beköltözőitek teszik. Egyes hivatalok és iparvállalatok számos új elemet hoztak be. Azt hiszem, hogy az oroszlánrész itt is a katolikusoké. Angol módra vallásos gyakorlatban tölteni az ünnepnapot nem csekély feladat. Dolog nélkül tölteni unalmas, mulatságra szentelni illetlen. Magános szobámból olvasmányom mellől vagy méla tűnődésemet lerázva ki-kiszaladok, s kis kertemben sétálok végig hosszan szemlélgetve meddő gyümölcsfáimat, melyeket már százszor láttam és panaszosan szemléltem. Most látszik meg igazán a fagy pusztítása. Az a gyümölcs is - kivált körte -, melyet a múltkor ittlétemben a fagytól megkíméltnek gondoltam, mind lehullt. Alig maradt itt-ott egy-két szem. Könnyen meg lehetne számlálni az egész kertben. Éppen e tavaszon múlt hét esztendeje, hogy a kis gyümölcsöst fiatal, de már akkor is erőteljes oltványokkal telepítettem. Mondhatom, hogy azóta az egyiptomi hét szűk esztendőből állt az élete. Nem tudom, vajon a hét szűk után érek-e meg egy bővet? Verted, uram, mindig verted Bánatomra e kis kertet: Mindig szépen virágozott, De gyümölcsöt sose hozott. Gondoltad, hogy ifjú az még, Kedvére hadd virágozzék, Gyümölcsözni úgyis ráér, Majd kitesz még az magáért Nem nyertem, amit kívántam, De te jó voltál irántam, Hagytál nekem gyümölcs helyett Zöld reményt és zöld levelet! Bizony most is csak ez a kettő maradt. Mind a kettőre szükség van. Egyik a másik nélkül nem sokat ér. Holnap Miskolc mellett a jenkei kis erdőben a szokott férfimajális van tervezve. Én is odaígérkeztem. Nem tudom, engedni fogja-e az idő, mely roppant hévségével mostanában viharokra hajlandó. Tegnapelőtt Miskolcon rettenetes jég-