Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)

Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)

a felséges kajszin barackjaival meglepett, ma még inkább meglepett kecskeméti borával. Édeses, illatos, kellemes, tüzes, aranyszínű bor ez. Odaülik a hegyaljára, sőt igen sok hegyaljai termést felülmúl. Pedig nem aszú, nem is szamorodni, csak közönséges bor, de a legfinomabb fajszőlőből, a „

muscat othonell" nevűből szűrve. Az érett szőlőt lesomozták, összezúzták, s rajta hagyták a levét estétől reggelig. Semmi aszú nem járult hozzá. 1896. évi termés. Egy hektoliter volt belőle. Csudálatos bor. Sok igen érdekes dolgot beszélt a szőlő- és gyümölcstermesztésre vonatkozólag. Valódi gyakorlati szakember. A zord, esős idő nem akar megszűnni. Ma is egész nap gyötört bennünket. Ha még valameddig így tart, csak az marad itt a fürdőben, akit a betegsége ideköt. Ma reggel két levelet is kaptam egyszerre: egyet Szentpéterről, egyet Miskolcról. Mind a kettőben hasonló rossz időjárásról értesítenek. Mindkét lábam olyan jól viselte magát a mai egész napon, hogy bízni kezdek a javulásban, s a teljes gyógyulás biztos reményében valósággal tán a negyedik hetet is itt töltöm. De attól is függ, mily híreket fogok kapni a szliácsi fürdőből. Trencsén-Teplic 1898. július 12. Kilencedik fürdőt s nyolcadik dörzsölést vettem. Meglehetős jó állapotban jártam-keltem a mai napon, de mégsem egészen fájdalom és nehézség nélkül. Éjjel esett az eső, s reggel csúnya csepergős idő volt, úgyhogy a sétányokat alig lehetett használni. Délután derűsebbé és melegebbé kezdett válni. De biz úgy látom, a fürdővendégek le vannak hangolva. Hanem azért folyvást érkeznek újak. Ma is láttam néhány érkező kocsit. Katona Zsigmond ma megint sok érdekest beszélt mindenről, különösen számos külföldi utazásáról. Sokat tud, sokat tapasztalt. Dacára annak, hogy nyolc gyermeket fölnevelt s szárnyára bocsátott, amint beszédjéből kiveszem, még meglehetős vagyonos is. Szőlőbirtoka, az úgynevezett „Katona-telep" kincset érő birtok az ő kezében Kecskeméten. Ma saját főzte barackpálinkával kedvezett. Az is páratlan a maga nemében. Mikor a jó elpuhuló kajszin barackot eladni nem tudják, pálinkának főzik. Van eset, hogy a barack métermázsája 28-30 Ft-on kel, néha csak 2-3 Ft-on. Ilyenkor kifőzik. Egy m.mázsából öt-hat liter pálinka kerül. Mindig levelet várok innen vagy onnan, azt sem tudom, kitől. Vigyázgatom a postást, s mikor sétáimból hazatérek, olyan kíváncsisággal közelítek szobám ajtajához: nincs-e közédugva levél? így szokta tenni a levélhordó, mikor itthon nem vagyok. Tudom én, honnan ered ez a nyugtalan várakozás! Trencsén-Teplic 1898. július 13. íme, csakugyan! Még az ágyban voltam ma reggel, midőn a postás kezembe adott egy zárt levelezőlapot, melynek kedves tartalma enyhítőleg hatott háborgó kedélyemre. Mint mikor valami rejtett fájdalmat csudatevő balzsamírral csillapítanak le.