Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója 1. 1892-1907 (Miskolc, 2001)
Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója (1892-1907)
Nagy csendesség van itt mindenfelé. Aki mozoghat, az a felséges sétány-parkba tódul. Ma délelőtt eső is esett, s a vendégek tán a szobát őrzik, mint jómagam is. De én sem vagyok ám magam! Itt íróasztalkámon néz reám néhány könyv mellett egy gyönyörű arckép, melyet útitársul hoztam magammal. Ővele beszélgetek. E pillanatban, délutáni három órakor kapom R.-tól a miskolci képes levelezőlapot. Nagyon is pontosan teljesítette a nem kért ígéretet. De a 2 Kr-os bélyeget elfeledte fölragasztani. 10 Kr-t kellett érte fizetnem. Bizony nem éri meg. Most már én is viszonzom neki, de bélyegesen. Trencsén-Teplic 1898. június 28. Még csak a második napot töltöttem itt. Nekem úgy tetszik, mintha már a tizenkettedik lett volna, oly nehezen bírok beletörődni az új helyzetbe. Nincs itt egy ismerős arc, nincs kivel csak egy szót is válthatnék. Ha ez három-négy hétig így tart, beszélni is elfelejtek. A közönség folyvást szaporodik, de csak igen ritkán hallani magyar szót. Ma már hallottam egypárszor. Soha annyi potrohos, csúnya, vén, bicegő zsidóasszonyt és férfit! Szép női arc, mely a rápillantást megérdemli, ritka, mint a fehér holló. Hemzseg tőlök a sétány, melynek most virító hársfái, kivált errefelé, édes bódító illattal töltik a levegőt. Sokféle szép fa díszíti és üdíti ezeket a páratlan gyönyörű sétautakat. A környező erdőkben a bükkfa az uralkodó. Az utak mellett van: gesztenye, amerikai dió, platanus, liriodendron tulipifera, ajlantus glandulosa, gledicsia triakantus, berkenye, vörös akác, mogyoró stb. Ma reggel öt órakor fürödtem 28 fokos melegvízben, azután már fél óráig az ágyban szundikáltam. Ekkor megérkezett a masszőr, egy breslaui hatalmas barna férfi. Pompásan és tudományosan végigdörzsölte a testemet egy jó forintért. A fürdő, a tegnapi után a mai, igen felizgatott és elbágyasztott. Egész nap szinte kábult voltam, s délután majd megölt a nagy álmosság, úgyhogy valóban kénytelen voltam, elszenderedni. Most már nem tudom, minő lesz az éjszakám. Ezután, amint az orvos is tanácsolta, csak minden másnap veszek fürdőt, úgyszintén a dörzsölést is. Ma Lillikétől igen kedves levelet kaptam, melyet már a miskolci postáról utasítottak ide. Költeményeim példányát köszöni meg, melyet emlékül neki is elküldöttem. Hív magukhoz Magyarbélre. Ha akadály nem jő közbe, Pozsonyt és Pöstyént is útba ejtve meglátogatom őket innen visszatérőben. De azt a másik még kedvesebb levelet, melyet nyugtalanul várok, nem kaptam. Ha még holnap sem érkezik, akkor még nyugtalanabb leszek miatta. Pedig ebben a fürdőben nyugalomra legnagyobb szükség van. Ha az embernek a lába ingadozik, legalább a szíve és kedélye ne ingadozzék. Trencsén-Teplic 1898. június 29. Egyszer-egyszer nem aludtam oly jól, mint az éjjel. Valami gyógyulásféle jóleső érzés hatotta át álmomat. Nem tudom, mi okozhatta. Az-e, hogy tegnap igen