Petrán Lajos: Matyó élet. Matyó sors. Regényes memoár (Miskolc, 2000)

Szerelmi oktatás

ból mindenről felvilágosította. Hogy lesz a gyerek, hogyan születik meg. Annyit már Judi is tudott, hogy havi tisztuláskor felkötőt kell hordani, de hogy miért van ez a vérzés, arról fogalma sem volt sem neki, sem a keresztanyjának. Hallotta, hogy egyik-másik lány, de még asszony is vérzéskor beteg szokott lenni, fáj a hasa. Neki szerencsére semmi baja nem volt még, csak kellemetlen a felkötőben jönni-menni, dolgozni. - A jövendő házasélet efféle gondokat Gyurinak is okozott. Gondolt egy merészet: felkereste Guba Erzsát, mindössze öt évvel volt nála idősebb, de volt már tapasztalata, meg azt is hallotta róla, hogy más legényeknek is adott már tanácsot a házaséletet illetőleg. Hogy bátrabb legyen, bevágott majd egy féllitert. - Erzsa néném - kezdte - tudja-e miért jöttem volna? - Ha megmondod, Gyurikám, mindjárt megtudom, hisz néma gyereknek anyja sem érti a szavát! — válaszol derűsen az asszony, s nyájasan tessékeli be a házba a zavarban lévő legényt. -Azt mondják, maga ... szóval izé ... én házasodni szeretnék, de ... dadogta. A gyakorlott asszony máris tudta, merről fúj a szél, mit is akar Gyuri. Egy kis tapasztalatot szerezni. No, jól van, kap, úgysem volt már vagy egy-két hete dolga senkivel, jól esne neki is, csakhát Gyuri még igazi kezdő. Nem baj. Leültette, bort hozott be, ittak, de lámpát nem gyújtott. Várt míg a bor merészebbé tette a legényt. - Hallod-e, Gyurikám, nem vagyok még én olyan idős, ne magázz, tegezzük egymást, igyuk meg a pertut! A csókváltásnál az asszony úgy intézte, hogy teljes testével a legényhez feszüljön, s a legény szoruljon a lócához. Különösen a csóknál dűlt rá hosszan, Gyuri lehanyatlott a lócára, az asszony az ölébe, és újra csókolta. Gyuriban kezdett ágaskodni a férfiasság. Az asszony azonnal észrevette. - Te Erzsus - kezdte rekedten. - Gyere, feküdjünk le - duruzsolta Erzsa, s húzta magával a már megvetett vagy össze sem vetett ágy felé. - A csizmám! - Rúgd le gyorsan! Várjál, majd segítek! A legény elé állt háttal, lehajolt. - Fogd át a derekam, emeld a lábad! Gyuriban a bor és a szerelem már dolgozott: dereka helyett a két mellét fogta meg Erzsusnak, szorosan magához húzta.