Petrán Lajos: Matyó élet. Matyó sors. Regényes memoár (Miskolc, 2000)

A csordásbojtár

az azt követő hétfőn már meg is esküdtek. Gyuri azt is tudta már, hogy Kövesden csak hétfőn, kedden, csütörtökön esetleg szomba­ton szokott lagzi lenni, mert a szerda és a péntek böjti nap, akkor nem szabad húst enni, még jóllakni sem. Volt is kínja a csordával ezen a nyáron! Gazdája úgy belefe­ledkezett a vőlegénykedésbe, hogy sokszor már a kihajtásnál sem mutatkozott, csak délfelé jött ki az itatáshoz. A legrosszabb a vas­úti áteresztés volt, ha le volt csukva a sorompó. A legelni vágyó jó­szág nem értette, hogy ott meg kell állni, meg kell várni, amíg a vonat elmegy, s a sorompót felnyitják. Kikerülték a csíkos aka­dályt, átbotorkáltak a síneken, néha meg is álltak, s jót haraptak a sínek mentén, a kavicságyáson túl a kövér fűből. - Vigyázd őket Gyuri, ahogy tudod! Hallotta, hogy egyszer a vonat belerohant a csorda eleiben, mert nem állt előttük senki, a bakter meg részeg volt estefelé, el­felejtkezett a sorompóról, s a vonat elütött kilenc tehenet. A bak­tert is, a csordást is börtönbe csukták. De Gyurin nem lehetett kifogni. Ha észrevette, hogy a csor­dáshoz késő este, lefekvés után besompolygott az abonyi, s kaca­rásztak, viháncoltak, ő már tudta, mert egyszer kileste, úgy csi­nálnak, mint a bika meg a tehén. Egymásra másznak. De hogy miért vihognak, vinnyognak annyit, azt nem értette. Ez bosszan­totta, mert ő az ámbituson 30 , épp az ablak alatt feküdt, azt hitték, hogy ő már javában alszik, de bizony tőlük, miattuk nem tudott elaludni egy jó darabig. Az is bántotta, hogy ő még nem tudott olyan szépes és erősen kürtölni, mint a gazdája, de az átjáró még nagyobb gond volt. An­nak közelében néhány korán kelő, nálánál kisebb gyereket felbiz­tatott, hogy csinál nekik kisostort, ha segítenek a csordát megtar­tani a lezárt sorompó előtt. Kettő-három mindig akadt, s ez elég is volt. ígéretét is megtartotta. Lokhe sógornál megtanulta a kötél­meg a szíjfonást, de ócska istráng is akadt itt-ott, szakadt ostor­szíjat is talált, s ahol szőlőföld volt, ott rafia is került. Kérte vagy szerezte, ahogy jött. A gyerekek tisztelték is, segítették is szívből. Kunyeráltak, hadd mehessenek ki ők is a legelőre, de Gyuri a bi­kával ijesztgette őket. Mi lesz, ha megvadul, s kifordítja valakinek a bélit? Tudta, hogy a gyerekekből csak baj lehet. Igaz is volt, mert 30 veranda

Next

/
Thumbnails
Contents