Petrán Lajos: Matyó élet. Matyó sors. Regényes memoár (Miskolc, 2000)
A serház iskolában
kolárul, hogy ott a rossz gyerekeket a tanító bácsi egy nádpálcával jól elfenekeli, a lányoknak pacsit ad, de sokkal többet nem tudtam róla. No, másnap reggel összecsődültünk egy jó csomóan az iskolaudvaron. Volt ott kisebb, nagyobb, lányok is egynehányan. Az orrával piszmog, egy kis csend után: - Mondom, összesereglettünk egy jó csomóan az iskolaudvaron kicsik, nagyok. Jött három ember. - A tanítóbácsik-- csendesedett el a nagyobbja. Volt a serházban négy nagy terem, tele padokkal, a falon meg egy nagy fekete valami. Később már tudtam, hogy az a tábla, arra kell írni. No, nem is békültem én ki azzal soha, mert ha ki kellett menni eléje, általában a fejem bánta: vagy beleverték a táblába, vagy a vesszővel abrakoltak hátulról. A gyereksereget beterelték a termekbe, de úgy, hogy az első-másodikat egybe, a harmadiknegyediket megint egybe, az ötödiket-hatodikat külön-külön. Ide járt iskolába fél Kövesd gyereke. Olyan félnótás 23 volt a mi tanítónk. Mindig kiabált, verekedett, ha kellett, ha nem. A számolást meg a betűvetést azért úgy ahogy két év alatt megtanította. Az iskolában jó is volt, meg nem is. Jó volt, mert meleg volt, rossz volt, mert sokszor érdem nélkül is megvertek bennünket. Hazafelé menet a más-más utcabeli gyerekek csúfolták egymást, ezen gyakran összevesztünk. Kiakasztottuk a nyakunkból a vászontarisznyát, meglódítottuk, csihi-puhi. Ütöttük, vertük egymást, ahol értük. Sokszor a felnőttek választottak szét bennünket. Egyszer a tolltartó sarkával úgy vakszemen vágtak, hogy azt hittem oda lesz a szemem világa is. szerencsére kihevertem. - Édesapám, mért hívják azt Serház iskolának? - Úgy tudom, azért, mert ott régen serfőző ház volt, és majd csak később létesült belőle iskola. - Mi az a ser? - Ma úgy híjják, hogy sör. Jó kesernyés ital, a bor mellett vagy helyett sokan szeretik. - Én meg a régi városházi iskolába járok - így a kisebb -, hát az mit jelent? - Az meg azt, hogy régen az volt a városháza, hisz Mátyás király várossá tette Kövesdet, de most már kicsi, kisebb, mint a mostani községháza. Akkor még Kövesd is kisebb volt, az urak, a 23 félbolond