Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

Borsodvármegyei Földhivatal Miskolc. 110/1948. hb. szám. Tárgy: A mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről szóló kormányrendeletek végrehajtása során észlelt szabálytalanságok megszüntetése. Valamennyi Községi Elöljáróságnak! Miskolc thj. város Polgármesterének! Székhelyén. A 9000/1948. Korm. sz. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 45000/1948. F. M. sz. rendelet intézkedéseinek végrehajtását több községben ellenőriztettem és az ellenőrzés során valamint az eddig beérkezett jelentések alapján megállapítottam, hogy: E/A községi vezetőjegyző, illetve a haszonbérletekről szóló rendeletek végrehajtásával megbízott községi tisztviselő nem ura a joganyagnak. Nem tanulmányozták át kellő lelkiismeretességgel és hozzáértéssel sem a rendeleteket sem az általam kiadott utasításokat. Ennek következménye, hogy az intézkedéseik hiányosak vagy felületesek, a községi jegyzők feladataikat nem ismerik, rosszul vagy egyáltalán nem tájékoztatták a bizottság tagjait és az adminisztrációs munkát is gyakran a bizottsági tagokra hárítja. 2.1 A községi elöljáróságok magatartása következtében sokhelyütt a rendeletet rosszul értelmezik. A hbr. 1. §-a alkalmazása szempontjából a bizottságok a tulajdonos személyét és ingatlanait teszik vizsgálat tárgyává, holott a rendelet a nagy haszonbérletek megszüntetését célozza és alkalmazása mindég a haszonbérlő oldaláról történik. /Pl. ha a 100 holdas úri birtokos kishaszonbérlőnek adta ingatlanait haszonbérbe, nem köteles a bejelentésre, ugyanakkor a 10 k. holdas parasztbirtokos és bérlője bejelentésre köteles, ha ingatlanait oly személynek adta haszonbérbe, aki az 1. §. hatálya alá tartozik. Ezért fordul elő, hogy az egyes községi elöljáróságok és földbérlő bizottságok olyanokat is bejelentésre köteleznek, akikkel szemben előhaszonbérleti jognak gyakorlását a rendelet nem engedi meg, ez utóbbi eljárás különösen sok indokolatlan nyugtalanságot kelt, e hibák kiküszöbölésére a Belügyminiszter Úr rendeletet ad ki a törvényhatóságok első tisztviselőjén keresztül a községi elöljáróságoknak /polgármestereknek/, hogy ezeket a rendeletellenesen öszszeírt tételeket az I. sz. összeírási ívből töröljék. A törlést a jegyzetrovatba indokolják meg és sajátkezű aláírásukkal lássák el. Erre azért is szükség van, nehogy az egyes helyi bizottságok ezeket a rendeletellenes bejelentéseket tárgyalás alá vegyék és ennek alapján esetleg határozatokat hozzanak. Közölje tehát a helyi Földbérlő Bizottságokkal, hogy az összeírási íven szereplő és a községi előjáróság által keresztülvezetett törléseket csupán ellenőrizzék, hogy valóban olyan bejelentések-e, amelyek a hbr. értelmében összeírásra nem kötelezettek. Amennyiben az ellenőrzés ezt a tényt megállapítja, a törölt tételeket tárgyalás alá nem veheti és abban határozatot nem hozhatnak. 3./ A Földbérlőbizottságok megalakítása sem történt mindenütt a rendeletnek megfelelő módon. A rendelet világosan és félreérthetetlenül kimondja, hogy a bizottság 5 tagból áll, és ha a községben Ufosz, Földbérlőszövetkezet, vagy Földmívesszövetkezet nincs, helyette a Fékosz delegál tagokat. Minden beküldött bizottsági tag helyére egy-egy póttag is küldendő, így a bizottságnak 5 rendes és 5 póttagból kell állania. Ennek ellenére számtalan községben a bizottság 3 vagy 4 taggal alakult meg, póttagjai pedig egyáltalán nincsenek. Vannak olyan községek is, akik a bizottság tagjait pártok szerint alakították meg és nem Ufosz és Fékosz, valamint a Földmívesszövetkezet, illetve a Földbérlőszövetkezet kiküldöttjeiből. Amennyiben a községi Földbérlő Bizottság nem a fentiek szerint 5 rendes és 5 póttagból áll, a bizottság ki-