Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

A kérdéses legelőterület mintegy 12 kh-t tesz ki s a 4479 hrszámú Lichtsein féle erdőin­gatlannak egy része. Az erdőingatlan szélén hosszúkás alakban terül el. Ritkás fával van bo­rítva, míg egy része fátlan. Lichtsein annak idején mindég juhlegelőnek használta. Amikor 1942 év folyamán a szóbanforgó birtokot a zsidótörvények alapján igénybe vették, az erdőin­gatlanhoz tartozó legelőterület az államkincstár birtokába került. Azonban továbbra is a bir­tokhoz tartozó juhok legeltetésére használták egészen 1945 évig. Attól kezdve kizárólag az erdőkincstár birtokolja, bár a KFB. 1945 év folyamán legelő céljára igénybe vette és erre vo­natkozólag a megyei földbirtokrendező tanács 6191/946. szám alatt juttatási véghatározatát meghozta. Megállapítja kiküldött, hogy a megjelölt határozat 11 kh. 743 n.öl legelőterület juttatásá­ra vonatkozik. Az erdőgondnokság képviselője kétségbe vonja, hogy a juttatott 11 kh. 743 n.öl legelő­terület benne szerepelne a 4479 hrszámú ingatlan területében, mivel a véghatározat külön tár­gyalja a legelőterületet és külön az erdőterületet és pedig az utóbbi 323 kh. 808 n.öl területtel és maga a kataszteri birtokív is 4479/a alatt legelőként 1 kh. 119 n.ölet mutat ki és 4479/b. alatt erdőként 322 kh. 703 n.ölet, összesen 323 kh. 822 n.ölben. Előadják a népi szervek, valamint a F. Sz. képviselői, hogy a földhivatal által juttatott legelőterület az erdő és a kiosztott szántóföldek között húzódott. Máshol legelőterület nincs. Állítják, hogy a volt KFB. által igényelt legelőterület a 4479 hrszámú erdőingatlan alját képe­zi. Ezt a legelőterületet 1946 év folyamán a földhivatal által megbízott mérnök kérésükre ki­mérte, az erdőkincstár képviseletében eljárt erdőgondnok azonban a karókat eltávolította és a legelő birtoklását részükre megtagadta. A legelőterület birtokának biztosítása érdekében 1948 év folyamán újból kérelemmel fordultak a földhivatalhoz, ahonnan azonban még értesítést nem kaptak. Előadják, hogy az erdőkincstárral már tárgyalásokat folytattak ebben a kérdésben és ki­jelentették, hogy hajlandók a kért legelőterületért másutt csereterületet adni. A csereterület­ként felajánlott ingatlan ugyancsak a kincstári erdő szélén fekszik. Új hrszáma 6040-44. TE­RÜLETE 4 kh. 2 kh. 2 kh. 1. 2. kh. és 1008 n.öl. A putnoki erdőgondnokság képviselője kijelenti, hogy az ajánlat tárgyalási alapul szol­gálhat, miután a felajánlott rész erdősítésre alkalmas lenne. Az erdőfelügyelőség képviselője előadja, hogy a legelőnek kért 12 kh. ingatlan az 1942 évi XV. t. c. alapján az erdőbirtokkal együtt a Magyar ÁLLAM tulajdonába került és az erdő­törzskönyv is a MAGYAR ÁLLAM tulajdonaként tartja nyilván. Megállapítja kiküldött, hogy a népi szervek 1948 év folyamán beadott kérvényét érdemi döntés végett az F. M. úrhoz terjesztette fel. Az erdőfelügyelőség képviselője tájékozódás céljából közli, hogy a M. F. által felküldött kérést az F. M. kivizsgálás és jelentéstétel végett hozzá tette át. A kivizsgálást foganatosította és az ügyben két ízben jelentést tett. A jelentésekben eddig a cseréről szó nem volt. Tekintettel arra, hogy a cserére az erdőgondnokság véleménye szerint lehetőség van, az ügy előkészítése után a cserére vonatkozólag jelentését pótlólag a F. M. úrhoz megteszi. Fel­kéri ezúttal az erdőgondnokságot, hogy a felajánlott csereterületre vonatkozó szakvéleményét hozzá mielőbb terjessze be. Földhivatali előadó felkéri a községi elöljáróságot, illetve népi szerveket, hogy a csere céljára kiszemelt 12 kh. ingatlant a cserére szabadítsák fel és evégből a szükséges intézkedé­seket tegyék meg. Ezzel a jegyzőkönyv feltárása után h. h. aláíratott. kmf. (aláírások) XXIV-202.

Next

/
Thumbnails
Contents