Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
A kérdéses legelőterület mintegy 12 kh-t tesz ki s a 4479 hrszámú Lichtsein féle erdőingatlannak egy része. Az erdőingatlan szélén hosszúkás alakban terül el. Ritkás fával van borítva, míg egy része fátlan. Lichtsein annak idején mindég juhlegelőnek használta. Amikor 1942 év folyamán a szóbanforgó birtokot a zsidótörvények alapján igénybe vették, az erdőingatlanhoz tartozó legelőterület az államkincstár birtokába került. Azonban továbbra is a birtokhoz tartozó juhok legeltetésére használták egészen 1945 évig. Attól kezdve kizárólag az erdőkincstár birtokolja, bár a KFB. 1945 év folyamán legelő céljára igénybe vette és erre vonatkozólag a megyei földbirtokrendező tanács 6191/946. szám alatt juttatási véghatározatát meghozta. Megállapítja kiküldött, hogy a megjelölt határozat 11 kh. 743 n.öl legelőterület juttatására vonatkozik. Az erdőgondnokság képviselője kétségbe vonja, hogy a juttatott 11 kh. 743 n.öl legelőterület benne szerepelne a 4479 hrszámú ingatlan területében, mivel a véghatározat külön tárgyalja a legelőterületet és külön az erdőterületet és pedig az utóbbi 323 kh. 808 n.öl területtel és maga a kataszteri birtokív is 4479/a alatt legelőként 1 kh. 119 n.ölet mutat ki és 4479/b. alatt erdőként 322 kh. 703 n.ölet, összesen 323 kh. 822 n.ölben. Előadják a népi szervek, valamint a F. Sz. képviselői, hogy a földhivatal által juttatott legelőterület az erdő és a kiosztott szántóföldek között húzódott. Máshol legelőterület nincs. Állítják, hogy a volt KFB. által igényelt legelőterület a 4479 hrszámú erdőingatlan alját képezi. Ezt a legelőterületet 1946 év folyamán a földhivatal által megbízott mérnök kérésükre kimérte, az erdőkincstár képviseletében eljárt erdőgondnok azonban a karókat eltávolította és a legelő birtoklását részükre megtagadta. A legelőterület birtokának biztosítása érdekében 1948 év folyamán újból kérelemmel fordultak a földhivatalhoz, ahonnan azonban még értesítést nem kaptak. Előadják, hogy az erdőkincstárral már tárgyalásokat folytattak ebben a kérdésben és kijelentették, hogy hajlandók a kért legelőterületért másutt csereterületet adni. A csereterületként felajánlott ingatlan ugyancsak a kincstári erdő szélén fekszik. Új hrszáma 6040-44. TERÜLETE 4 kh. 2 kh. 2 kh. 1. 2. kh. és 1008 n.öl. A putnoki erdőgondnokság képviselője kijelenti, hogy az ajánlat tárgyalási alapul szolgálhat, miután a felajánlott rész erdősítésre alkalmas lenne. Az erdőfelügyelőség képviselője előadja, hogy a legelőnek kért 12 kh. ingatlan az 1942 évi XV. t. c. alapján az erdőbirtokkal együtt a Magyar ÁLLAM tulajdonába került és az erdőtörzskönyv is a MAGYAR ÁLLAM tulajdonaként tartja nyilván. Megállapítja kiküldött, hogy a népi szervek 1948 év folyamán beadott kérvényét érdemi döntés végett az F. M. úrhoz terjesztette fel. Az erdőfelügyelőség képviselője tájékozódás céljából közli, hogy a M. F. által felküldött kérést az F. M. kivizsgálás és jelentéstétel végett hozzá tette át. A kivizsgálást foganatosította és az ügyben két ízben jelentést tett. A jelentésekben eddig a cseréről szó nem volt. Tekintettel arra, hogy a cserére az erdőgondnokság véleménye szerint lehetőség van, az ügy előkészítése után a cserére vonatkozólag jelentését pótlólag a F. M. úrhoz megteszi. Felkéri ezúttal az erdőgondnokságot, hogy a felajánlott csereterületre vonatkozó szakvéleményét hozzá mielőbb terjessze be. Földhivatali előadó felkéri a községi elöljáróságot, illetve népi szerveket, hogy a csere céljára kiszemelt 12 kh. ingatlant a cserére szabadítsák fel és evégből a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Ezzel a jegyzőkönyv feltárása után h. h. aláíratott. kmf. (aláírások) XXIV-202.
