Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

Tisztelettel jelentem, hogy július hónap folyamán a hónap első napjaiban az egész vármegye területén megindultak az aratási munkák és a hónap végén mintegy 90 %-ban került learatásra a vármegyében bevetett 145.000 kat. hold kalászos. A hónap közepén már befejeződtek legnagyobb részt a borsók cséplési munkálatai és a hónap második felében a kalászosok cséplésére is sor került, míg a hónap végére a learatott területekhez viszonyítva több mint 50 %, mintegy 82.000 kat. hold lett elcsépelve. Fenti munkákkal párhuzamosan lettek foglalkoztatva a vármegye mezőgazdasági munkásai és a vármegyei mezőgazdasági munkás felesleg ebben a hónapban volt a legkisebb. Az aratásnál és cséplésnél úgy a férfiak, mint a női munkások sőt a gyermek munkások is nagyrészt munkaalkalomhoz jutottak ha csak egy-két heti időtartamra is. Az általános mezőgazdasági munkásfelesleg még ezeknek a nagyarányú munkáknak a megindulásával is mintegy 2.500-3.000 körül mozgott és ezeknek nagy része nem tudta ez alatt az idő alatt magának biztosítani még azt a gabonamennyiséget sem, amelyik a legszükségesebb fejadaghoz nélkülözhetetlen. Mezőgazdasági munkabérek tekintetében a hatóságilag megállapított bérek az aratási és cséplési munkálatoknál a megengedett szinten mozogtak és csak olyan helyen volt kisebb eltérés és fordult elő vita, ahol az igen gyenge terméseredmények miatt az aratómunkások utólag nem akarták elfogadni a szerződésben, vagy megállapodásban kikötött részbéreket, hanem utólagosan a vagylagos munkabérekhez ragaszkodtak. Több ilyen esetben a vitákat egyeztető tárgyalásokkal sikeresen megoldottuk. Napszámos munkás aránylag kevés volt alkalmazva és ezek munkabére is kevés kivétellel csaknem megállapított bérekkel volt azonos. A vármegye területén az elmúlt hónap folyamán újabb FEKOSZ iroda szervezve nem lett, így tehát azok száma változatlanul 70. Működésük ez alatt az idő alatt igen kevés volt, mert az arató és cséplőmunkások leginkább közös megegyezéssel kötöttek a gazdákkal szerződéseket az iroda vezetők bekapcsolása nélkül. A földmíves szövetkezetekkel kapcsolatos jelentésemet a LX. 2. osztályhoz közvetlenül terjesztettem fel. Az elmúlt hónap folyamán újabb szövetkezet megalakításáról jelentés nem érkezett, így azok száma jelenben is 99. A FOK kezdeményezésére a vármegye területén f. hó 28.-án szövetkezeti értekezlet lett tartva a vidéki földmíves szövetkezetek és megbízottjainak bekapcsolásával. A mezőgazdasági munkavállalók társadalom biztosítása terén a vármegye területén nehézségek mutatkoznak, mert a munkaadók a biztosítási összegeket nagyon sokalják és különösen a rossz terméseredmények következményeként azokat kifizetni a legnagyobb erőfeszítés mellett sem igen tudják. A munkavállalók sok esetben le is tagadják, hogy biztosítási kötelezettség alá esnek, nehogy a munkaadók olyan munkásokat alkalmazzanak, akik után biztosítási lerovást eszközölni nem szükséges. Miskolc, 1947 évi augusztus hó (?)-n. /: P. H. :/ (olvashatatlan aláírás) állami gazdasági munkaügyi felügyelő.VI-202. * * * Földmívelésügyi Minisztérium IX. 2. ügyosztály.