Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

Jó eredményekről számolnak be egyes termelőszövetkezeteink, melyek példaképül állnak az egyéni dolgozó parasztok előtt is, hogy ennek láttán ők is átlépjenek a nagyüzemi gazdálkodás útjára. így pld. a borsodivánkai Petőfi tsz, ahol 1 munkaegységre eső részesedés a következő: búza: 2.71 kg. Ficere József részesedése: 419 munkaegység után: 11.44 q búza, rozs: 1.24 " 5.20 q rozs, 683 árpa, 14.7 lit. olaj, 11.31 kg makk, 100.36 cukor, árpa: 1.23 " 4.19 burgonya, takarmány 649 kg, káposzta 84 kg. szálast. 1.55 " cukor 0.24 " burgonya 1.00 " tak. szal. 5.68 " siló 1.24 " alomszalma 2.48 (...) Ezek az eredmények beszédesen bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodókkal szemben. Ezek a példák azt mutatják be, ha a termelőszövetkezetnél a munkaszervezetek jók, jól megszervezik a mezőgazdasági munkákat, betartják a Minisztertanács által megadott határidőket, alkalmazzák a fejlett módszereket, sikeresen tudnak harcolni az aszály ellen. Egyetlen dolgozó parasztnak sem volt olyan jövedelme, amelyik ilyen lett volna, mint egyes termelőszövetkezetek tagjainak. A zárszámadások készítését felhasználjuk termelőszövetkezeteink megszilárdítására, valamint továbbfejlesztésére. (...) Gyenge termelőszövetkezetek felülvizsgálata. Gazdaságilag gyenge termelőszövetkezeteket a zárszámadással egyidőben felülvizsgáljuk, hogy azokat gazdaságilag, szervezetileg és politikailag megszilárdítsuk. November 28-án a megyei tanács VB. mezőgazdasági osztályára összehívtuk a gépállomások agronómusait, a járási mezőgazdasági osztályok tsz. csoportvezetőit, akikkel ismertettük a zárszámadási munkákkal egyidőben végzendő megszilárdítási feladatokat. (...) Járásonként alakítsanak l-l 3 tagú felülvizsgáló bizottságot, ezek meg is alakultak, melyek a gyengén működő tszcs-kat sorba felkeresik, s ott az alábbi feladatokat végzik el. Ott, ahol kevés a tagság, keressék fel a tsz. tagokat, akik odahaza vannak és beszélgessenek el vele, hogy azok a munkában vegyenek részt. Vagy pedig akik már előzőleg elmentek az iparba, azok családtagjait szólítsák fel a közös munkában való részvételre a bevitt földterületük arányában, hogy biztosítva legyen annak a területnek a megművelése. Ezenkívül indítsák be az új tagok beszervezését. A vállalatok felé intézkedjenek, hogy az eltávozott munkaerőket küldjék vissza a tsz-ekbe, ha ott a munkaerő probléma másképpen meg nem oldható, úgy végezzék a munkájukat, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatok gyors befejezését segítse elő és biztosítsa az állatok átteleltetéséhez szükséges takarmány feltárását, silózást, makkoltatást stb. Ezen munkák elvégzése után készítsék el a termelőszövetkezetek megszilárdítási ütemtervét, melynek 1 példányát a járási VB. tárgyaljon meg, és a VB. adjon segítséget a term, szöv-k megszilárdításához. Ezenkívül jelöljön ki egy felelőst, becsületes, párthoz hű kádereket, akik hetenként ellenőrzik a termelőszövetkezetet, hogy hogyan hajtja végre a megszilárdítási tervet és erről beszámol a VB. mezőgazdasági elnökhelyettesének. Ezen a téren a felülvizsgálatoknál komoly hibák tapasztalhatók, pld: a mezőcsáti járásnál a hejőszalontai József A. tsz-nél, ahol a tsz. szervező maga végezte a felülvizsgálatot és így nem hozta meg azokat az eredményeket, melyeket meg kellett volna hozni. Mutassa ezt az is, hogy a termelőszövetkezet ez idő alatt nem fejezte be a silózási tervét és nem egyidőben végezték a felülvizsgálatot a zárszámadás elkészítésével. (...)