Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

vetelménynek bizonyult, a földbirtokrendezési csoport mindent elkövetett, hogy ezt a feltételt biztosítsa, azonban ez csak néhány esetben sikerült. Megyénkben sokkal több községben kel­lett volna részleges tagosítást végrehajtani elsősorban azért, hogy az állami tartalékingatlanok hasznosítása könnyebbé legyen téve, pl. az edelényiek, putnoki, ózdi stb. járásokban, ahol a kétlakiak ingatlan felajánlása következtében a szétszórt állami tartalékingatlanok területe erő­sen megnövekedett, azonban a tagosítás engedélyezhető mégsem volt, mert a tagosítandó in­gatlanok területe nem érte el a 200 kh-t sem.(...) Megyénkben az általános tagosítás augusztus hó 3-án, a részleges tagosítás augusztus hó 15 napján indult meg. Az 1951. év őszén megyénkben 37 községben, az 1952. év tavaszán 22 községben, most 1952. év nyarán 18 községben és 2 városban volt általános tagosítás. Megyénkben tehát je­lenleg 79 tagosított szövetkezeti község van. (...) Részleges tagosítást 28 községben, 11 ÁG., 3 Célgazdaság és 36 tsz. részére hajtottunk végre, az állami tartalékalaphoz tartozó ingatlanokat 12 községben vontuk össze. Az ÁG.-ok részére 34, a Célgazdaságok részére 8 táblát alakítottunk, összesen 42 táblát 14.463 k. holddal, tsz-ek részére 56 táblát alakítottunk ki 8393 kh. területtel. Az öntözéses gazdálkodás területének növelése érdekében a részleges tagosítás befejezése után szeptember hó 18. napján Alsózsolca, Berzék, Gesztely, Hernádkak, Hernádnémeti, Lád­petri, Onga, Sajóhídvég és Újcsanálos községekben az öntözhető területet az ÁG.-ok részére összevontuk. Az eljárás során 17 táblába összesen 4512 kh-t tagosítottunk az ÁG.-ok részére. A tagosítási eljárás lezárása után megvizsgáltuk, hogy a mezőgazdasági munkák a tagosított területeken és az egyénileg gazdálkodók részére kialakított csereingatlanokon megindultak-e. A helyszíni eljárások tapasztalatai általában megnyugtató helyzetet mutatnak a tagosításokat illetően. Az őszi mezőgazdasági munkák a tagosítás állapotának megfelelően indultak meg. (..':) Vetési tervünk teljesítését igen nagy mértékben akadályozza a tartalék területek be nem veté­se. Megvizsgáljuk 3-4000 kh. kivételével a vetetlen területet a tartalék területek utáni földte­rület teszi ki és ennek egy részét, mintegy 3000 kh. területet kell állami gazdaságoknak elvetni kenyérgabonával, az átvett területek után azonban ezt az ÁGI tröszt nem veti kenyérgaboná­val, mivel az ő minisztériumától olyan irányú intézkedést kapott, hogy az átvett területeket csak takarmánnyal vessék be, így ez a megyei kenyérgabona tervet terheli, illetve túlteljesítést kell a visszamaradó területen végezni, ami viszont az ipari növények rovására is megy, nem­csak a vetési terv nem teljesítését akadályozza. Súlyos hiba az is, hogy a MÉSZÖV kezelésében maradt területeken a földmüvesszövetkezetek nem végzik a vetéseket, ami mintegy 9000 kh-t tesz ki. Azonkívül a földbérlő csoportoknak kiadott területek is mintegy 50 %-ban vannak elvetve, mivel nem hajlandók a vetőmagot megvenni. Hasonló eset áll fenn azoknál a termelőszövetkezeteknél is, akik tartalékterületeket vettek fel, nem akarják megvenni a vetőmagot. Pl. a négyesi Új barázda, aki 500 kh. földet vett fel tartalékterületből, 30 kh-t saját erejéből elvetett. A többit kijelentette, hogy nem haj­landó elvetni. Hasonló eset áll fenn az edelényi, putnoki és ózdi járásokban is. (Más doku­mentumok arra vallanak, hogy az. állami tartalékterületek hasznosítása céljából a tsz-eknek juttatták ezeket a - sokszor alig, vagy egyáltalán nem művelhető- földeket. P. J.) (...) Miskolc, 1952. évi november 11. Nemes Géza s. k. mb. osztályvezető. /: P. H. :/ XXIII-10.

Next

/
Thumbnails
Contents