Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
vetelménynek bizonyult, a földbirtokrendezési csoport mindent elkövetett, hogy ezt a feltételt biztosítsa, azonban ez csak néhány esetben sikerült. Megyénkben sokkal több községben kellett volna részleges tagosítást végrehajtani elsősorban azért, hogy az állami tartalékingatlanok hasznosítása könnyebbé legyen téve, pl. az edelényiek, putnoki, ózdi stb. járásokban, ahol a kétlakiak ingatlan felajánlása következtében a szétszórt állami tartalékingatlanok területe erősen megnövekedett, azonban a tagosítás engedélyezhető mégsem volt, mert a tagosítandó ingatlanok területe nem érte el a 200 kh-t sem.(...) Megyénkben az általános tagosítás augusztus hó 3-án, a részleges tagosítás augusztus hó 15 napján indult meg. Az 1951. év őszén megyénkben 37 községben, az 1952. év tavaszán 22 községben, most 1952. év nyarán 18 községben és 2 városban volt általános tagosítás. Megyénkben tehát jelenleg 79 tagosított szövetkezeti község van. (...) Részleges tagosítást 28 községben, 11 ÁG., 3 Célgazdaság és 36 tsz. részére hajtottunk végre, az állami tartalékalaphoz tartozó ingatlanokat 12 községben vontuk össze. Az ÁG.-ok részére 34, a Célgazdaságok részére 8 táblát alakítottunk, összesen 42 táblát 14.463 k. holddal, tsz-ek részére 56 táblát alakítottunk ki 8393 kh. területtel. Az öntözéses gazdálkodás területének növelése érdekében a részleges tagosítás befejezése után szeptember hó 18. napján Alsózsolca, Berzék, Gesztely, Hernádkak, Hernádnémeti, Ládpetri, Onga, Sajóhídvég és Újcsanálos községekben az öntözhető területet az ÁG.-ok részére összevontuk. Az eljárás során 17 táblába összesen 4512 kh-t tagosítottunk az ÁG.-ok részére. A tagosítási eljárás lezárása után megvizsgáltuk, hogy a mezőgazdasági munkák a tagosított területeken és az egyénileg gazdálkodók részére kialakított csereingatlanokon megindultak-e. A helyszíni eljárások tapasztalatai általában megnyugtató helyzetet mutatnak a tagosításokat illetően. Az őszi mezőgazdasági munkák a tagosítás állapotának megfelelően indultak meg. (..':) Vetési tervünk teljesítését igen nagy mértékben akadályozza a tartalék területek be nem vetése. Megvizsgáljuk 3-4000 kh. kivételével a vetetlen területet a tartalék területek utáni földterület teszi ki és ennek egy részét, mintegy 3000 kh. területet kell állami gazdaságoknak elvetni kenyérgabonával, az átvett területek után azonban ezt az ÁGI tröszt nem veti kenyérgabonával, mivel az ő minisztériumától olyan irányú intézkedést kapott, hogy az átvett területeket csak takarmánnyal vessék be, így ez a megyei kenyérgabona tervet terheli, illetve túlteljesítést kell a visszamaradó területen végezni, ami viszont az ipari növények rovására is megy, nemcsak a vetési terv nem teljesítését akadályozza. Súlyos hiba az is, hogy a MÉSZÖV kezelésében maradt területeken a földmüvesszövetkezetek nem végzik a vetéseket, ami mintegy 9000 kh-t tesz ki. Azonkívül a földbérlő csoportoknak kiadott területek is mintegy 50 %-ban vannak elvetve, mivel nem hajlandók a vetőmagot megvenni. Hasonló eset áll fenn azoknál a termelőszövetkezeteknél is, akik tartalékterületeket vettek fel, nem akarják megvenni a vetőmagot. Pl. a négyesi Új barázda, aki 500 kh. földet vett fel tartalékterületből, 30 kh-t saját erejéből elvetett. A többit kijelentette, hogy nem hajlandó elvetni. Hasonló eset áll fenn az edelényi, putnoki és ózdi járásokban is. (Más dokumentumok arra vallanak, hogy az. állami tartalékterületek hasznosítása céljából a tsz-eknek juttatták ezeket a - sokszor alig, vagy egyáltalán nem művelhető- földeket. P. J.) (...) Miskolc, 1952. évi november 11. Nemes Géza s. k. mb. osztályvezető. /: P. H. :/ XXIII-10.