Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

3./ A növényápolási munkáknál mutatkozó hiányosság megszüntetése érdekében a tsz. vezetősége hajtsa végre a Minisztertanács és F. M. utasítás alapján hozott közgyűlési határozatot, miszerint a művelendő területet a szántóföldi brigádok között és brigádon belül pedig brigádtagokra bontsa fel. Ezen feladat végrehajtását megelőző agitáció útján szervezze meg. Munkájában támaszkodjon az üzemi Pártszervezet irányítására. Legfőbb fegyver a munka megvalósításánál a meggyőzés legyen. Ahol azonban kétségkívül ellenséges személyekkel szemben a tsz., következetesen érvényesítse a felelősségre vonást jelentő eljárást is. Ebben a munkában legyen a tsz. segítségére mezőgazdasági osztályunk is. (...) Mezőcsát, 1952. évi június hó 26-án. XXIII-10. * * * Jelentés a tszcs-ok megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről. Megyénk termelőszövetkezeti mozgalma az elmúlt évhez viszonyítva, úgy számszerűleg, mint gazdasági vonalon jelentős fejlődésen ment keresztül. A múlt év őszén a tsz-ek szántó területe a megye összszántóterületének 15 %-át tette ki, ma pedig eléri a 20.4 %-ot. A tszcs-okban jelentősen emelkedett a középparasztok száma. Emellett a csoportok gazdaságainak gazdálkodása megjavult, szervezetileg, politikailag megerősödött. (...) Jelentősen megnövekedett a tszcs-ok állatállománya, közös vagyona. A nemrég elkészített bevétel-kiadási előirányzatok szerint a termelési tervek teljesítése esetén a tszcs-ok a tavalyihoz képest 108 %-kal emelik üzemi alapjukat és ebből a tavalyi 0 %-kal szemben a saját erő aránya 49 % lett. A közös vagyon gyarapodásának megfelelően fog emelkedni a csoportok természetbeni és készpénzbeni részesedése is. Döntően ezek az eredmények járultak hozzá ahhoz, hogy a dolgozó parasztság nagy figyelemmel fordul a szövetkezeti gazdálkodás felé. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a tsz-ek állandó erősítése mellett megvan a feltétele a szövetkezeti mozgalmunk egészséges továbbfejlesztésének. (...) Tszcs-jeink jelentős részénél erősen fennáll a szektásság veszélye és a kuláksággal szembeni opportunizmus, mindebből az következik, hogy járási tanácsaink, tszcs-jeink egyik alapvető feladata, hogy küzdjenek a szektásság, elzárkózottság ellen, széles körben ismertessék a tszcsok eredményeit, terméseredményeit, a közös vagyon gyarapodását, új építkezéseket, beruházásokat, saját példájukon keresztül mutassák be a jól dolgozó tsz. tag jövedelmének többletét az egyénileg dolgozó paraszttal szemben. És az eredmények népszerűsítése mellett egyben tudatosítani kell azokat a módszereket, élenjáró agrotechnikai eljárásokat, amellyel az eredményeket elérték, továbbá feladatunk felszámolni helyi tanácsaink, tszcs-jeink opportunista magatartását a kulákság, az osztályellenséggel szemben. I. A fejlesztés során tszcs-jeink területét 6-8 %-kal emelni, növelni kell, ami kb. 40-50.000 kh-t tesz ki. (...) A szövetkezetek fejlesztésénél a tavalyi tapasztalatok alapján különös gondot kell fordítani, egyrészt, hogy biztosítsuk az önkéntesség elvének szigorú betartását, másrészt a fokozatosság