Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)

Tárgy: Tsz. megszilárdításának és egyéb feladatoknak a megbeszélése. Ficzere Gyula előadó beszél a tsz-ek megszilárdításáról a f. hó 27-én megtartott FM. értekez­leten tárgyaltak alapján. A Párt és a kormányzat az előttünk legfontosabb feladatként a megszilárdítást tűzte ki. Ezt mindennapi munkánkon keresztül kell végrehajtani. (...) A megszilárdítás másik fontos eszköze a zárszámadás helyes elkészítése. A zárszámadás jó elkészítésében lássák meg gyökereiben a tagok az egész évi működésük hiányosságait és eredményeit. Az elnök beszámolója jó megtárgyalásával a tagok viszonya a csoporthoz meg­változik, átérzik, hogy ők gazdái a termelőszövetkezetnek. El kell érnünk, hogy helyesen értékeljék a kormányzatunk által nyújtott segítséget, és hogy ez azért van, hogy a munka lendületet még jobban fokozni tudják. Ahol jól végezték a zárszámadást, ott meg is mutatkozik az eredmény, új belépő tagokkal sza­porodik a tszcs. Tapasztalatok. Gyenge volt a politikai munka, a tagokkal nem ismertették a leltár eredményeit, a szövetkezeti vagyon jelentőségét. Ezen a téren komoly lemaradás tapasztalható. Több tszcs-nál nem érté­kelik helyesen az egy munkaegységre járó összeget. Nem számolják azt, hogy a szövetkezeti vagyon az elmúlt évhez viszonyítva 7-8-szorosára emelkedett. Nem beszélhetünk a termelőszövetkezeteinknél passzív mérlegről, ez helytelen, mert egyes tszcs-ink a tavalyi és ideji terheket nem tudják visszafizetni. Erre fedezet van, és így nem passzív, ezzel csak az ellenség malmára hajtjuk a vizet. Az egy munkaegységre eső értékelés is helytelenül van. Kint a tszcs-oknál csak a készpénzt számolják egy munkaegységre, és a természetben járó dolgokat maximális áron számolják, holott ez a valóságban jóval drágábban értékesíthető. Példa erre a tiszaoszlári tszcs-tag, akinek ugyan pénzben nem sok volt a munkaegységére járó összeg, de C vételi jegyre megőrölt 8 q lisztet, és ezt 8 Ft-os áron értékesítette. Jogosan kérdezhetjük, hogy vájjon itt az egy munka­egységre járó összeg annyi-e, amennyit mi a zárszámadás idején kimutattunk. Bizony nem annyi, és látnunk kell, hogy ezzel az ellenség malmára hajtjuk a vizet. Leszögezhetjük, hogy az ezévi eredményeink jóval nagyobbak, mint a múlt évi volt. (...) Feladatok: A zárszámadások visszavitelét a tszcs-okba jól meg kell szervezni. A legfejlettebb elvtársak legyenek a felelősek. A gyűlés napján, de lehetőleg még előző este a felelős, a párttitkárral és az intézőbizottsággal tárgyalják meg az eddigi eredményeket, hogyan, milyen formában viszik azt a tagság elé, hogy ez a tszcs-ok megszilárdítását szolgálja. Az elnököt elő kell készíteni a beszámolóra, és támo­gatni kell a felkészültségét. Az elnöki beszámolónak tartalmaznia kell az eredményeket, hogyan akarják ezeket kijavítani, hogy a jövő évben az eredmények jóval nagyobbak legyenek. Pál elvtárs a 27-i értekezleten kihangsúlyozta, hogy nem szabad félni a viharos gyűlésektől, mert kihozza a hibákat és előse­gíti a tsz. jó irányban való fejlődését. Szombaton a járásoknál értekezletet kell tartani a tszcs, elnököknek. Biztosítani kell, hogy a csoportelnökök ezen az értekezleten feltétlen részt vegyenek, számoljanak be, hogyan végez­ték munkájukat, mi volt az oka lemaradásuknak, ha eredmények voltak, hogyan érték el. Ki kell hangsúlyozni, hogy a téli időszakban az egész tagságot rá kell állítani az építkezési mun­kákra és ezeknek előkészítésére. (•••)

Next

/
Thumbnails
Contents