Pestovics János: A földtulajdonlás története Borsod megyében 1949-1953. Forráskiadvány (Miskolc, 2002)
erőinket gyarapítja minden új termelőcsoport, minden egyes traktor, amely az ötéves terv során készül, minden hold jól megmunkált föld és minden kultúrház, amely a kultúra világosságát viszi le a falura. A kulákság vad ellenállása azt mutatja, hogy a kulákság érzi a vesztét, érzi, hogy a kizsákmányolás ideje lejárt, érzi, hogy a szocializmus erői feltartóztathatatlanul törnek előre. (...) Az árulókat elsöpörtük és megerősödve folytatjuk a harcot a kizsákmányolás megszüntetéséért, a szocializmusért. 4. Miért szükségszerű a mezőgazdaság szocialista átszervezése? A nagy Szovjetunió dicsőséges hadseregének felszabadító győzelmei lehetővé tették, hogy a magyar dolgozó parasztság - a munkásosztály, a párt vezetésével - szétzúzza a földesúri birtokokat és végrehajtsa a földreformot. Az 1945-ben végrehajtott földreform azonban csak az első lépés volt az évszázadokig elnyomott dolgozó parasztságunk szabad, gondtalan élete felé. Semmiféle földreform, még a legdemokratikusabb sem biztosíthatja ugyanis dolgozó parasztságunk teljes és végleges felszabadulását a kizsákmányolástól és a szegénységtől. Rákosi elvtárs mondotta: »...Csak a nagyüzemi termelés adhat a falunak anyagi jólétet és kultúrát: Villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, mozit, könyvtárat, jó iskoláztatást, emberi életet...« Mindezt azonban a néhány holdas, szétszórt paraszti parcellákon nem lehet megteremteni. Rákosi elvtárs mondotta az MDP II. kongresszusán: »Szocialista fejlődésünk meggyorsításának legnagyobb féke mezőgazdaságunk helyzete... a mezőgazdaság az eredmények dacára kezd egész szocialista fejlődésünk gátjává válni, mert a követelmények sokkal gyorsabban nőnek, mint a mezőgazdaság termelese.« Nálunk falun még az egyéni kistermelés van túlsúlyban. Az egyéni kistermelésről pedig Lenin elvtárs azt tanította: »Minden nap, minden órájában magától és tömegméretekben szüli a kapitalizmust és a burzsoáziát.« Miért van ez így? Az egyéni termelést folytató parasztok versenyeznek egymással, melyik tudja áruját jobban eladni a piacon. A gyengébb parasztok zöme nem bírja a versenyt és tönkremegy, rákényszerül, hogy beálljon a földesúr vagy a kulák szolgálatába. Ugyanakkor egyesek meggazdagodnak. A gazdagabb parasztok még jobban megzsírosodnak. A kistermelésből tehát kizsákmányolók születnek, a kistermelés a kizsákmányolók számát gyarapítja, a kapitalizmus erőit növeli. Ha megmarad az egyéni kistermelés, ha a dolgozók állama korlátozza is a kizsákmányolókat, a kizsákmányolást megszüntetni nem tudja... Azért, ha a falun megmarad az egyéni kistermelés, akkor a városban is csak homokra épül az új, szocialista rend, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalma. De nézzük meg ezt a kérdést más oldalról is: Egyéni gazdálkodás mellett nem lehet gazdaságosan termelni. Kisüzemi gazdaságokban nem lehet alkalmazni a korszerű, bonyolult nagy gépeket. A nagygépek - traktorok, kombájnok - alkalmazása széjjelszórt kis földeken, »nadragszij parcellakon« rendkívül nehéz, ráfizetéssel jár, sőt sokszor egyenesen lehetetlen. A gépállomások traktorainál nagyon sok az üresjárat, s rengeteg benzin megy veszendőbe, mert alig fordulnak egyszer-kétszer - örökösen egyik parcelláról a másikra kell vándorolniuk. A szocialista mezőgazdasági nagyüzem óriási előnye, hogy lehetővé teszi mindenféle nagy teljesítményű, korszerű gép korlátlan bevezetését. Ezek összehasonlíthatatlanul könnyebbé teszik a nehéz paraszti munkát és óriási segítséget nyújtanak a dolgozó parasztság számára a magas terméseredmények elérésében. Az egyéni kisgazdaságban a fejlett mezőgazdasági tudomány vívmányait sem lehet alkalmazni. Nem lehet bevezetni - éppen a földparcella kicsi volta miatt - a füves vetésforgót, a
